A csápok nagy félreértése

Képzeld el: egy 300 millió éves lelet bekerül a rekordkönyvekbe, mint a legősibb polip. Aztán kiderül, hogy ez óriási baklövés volt. Pont ez történt egy illinoisi fosszíliával, amit 25 éve rossz név alatt tartottak számon.

Miért hitték polipnak?

A Pohlsepia mazonensis nevű leletet 2000-ben találták. Nyolc karjának tűnt, polipszerű vonásai voltak. Ez 150 millió évvel kitolta a polipok megjelenésének idejét. Senki sem kételkedett igazán.

Ám néhány kutató gyanakodott. Nem tudták, mi más lehet. A régi módszerekkel nem ment tovább a dolog. A polip-címke megmaradt.

Aztán jött a fordulópont: mi lenne, ha a sziklába néznénk bele high-tech eszközzel?

Röntgen a kövületeknek

A Readingi Egyetem csapata synchrotron képalkotást használt. Ez olyan erős röntgensugár, ami átfúrja a követ. Mint egy CT-vizsgálat ősrégi maradványokon. Láthatóvá vált, amit szabad szemmel vagy mikroszkóppal nem.

Mit találtak a szikla belsejében?

Fogakat. Sorban sorban apró fogakat, szalagszerűen rendezve. Ez a radula – puhatestűek ételkaparója. Ez megmondja, milyen tengeri lényről van szó.

A fogsor, ami mindent megfordított

A kulcs: soronként kb. 11 fogszerű képződmény. Polipnál 7 vagy 9 lenne. Nautilusz rokonaiban viszont 13. Pont illik a Paleocadmus pohli mintára, ugyanabból a lelőhelyről.

Kész a kirakós. Nem polip, hanem nautilusz-szerű puhatestű. A test hetekig bomlott, mielőtt belepte az iszap. Ez a folyamat adta a nyolc "kart", ami megtévesztett mindenkit.

Mi is az a nautiluszforma?

A nautilusz – a spirális kagylós csoda az akváriumokból – élő fosszília. Több százmillió éve létezik, alig változott. Csápjai vannak, fejlábú, mint a polipok vagy tintahalak, de külső héja megkülönbözteti.

Ez az illinoisi Paleocadmus most a legősibb nautilusz-szerű puha szövet maradvány. 220 millió évvel veri a korábbi rekordot. Ez nem csak javítás – ez átírja a tengeri élet történetét.

Mikor bukkantak fel a polipok?

A polipok evolúciója is újrarajzolódott. Nem olyan korán, mint hitték. Valószínűleg a jura időszakban jelentek meg – sokkal később. A tintahalakéktól való elválás is frissebb, a mezozoikumban, nem a paleozoikumban.

A tudomány igazi ereje

Ez a sztori mutatja, mi a tudomány lényege. Kérdőjeleződik egy régi feltevés. Új eszközök érkeznek. Újra megnézik a bizonyítékot. És beismerik: tévedtünk! Izgalmas!

Dr. Thomas Clements, a kutatás vezetője mondta: "Néha a vitatott leletek új technikával vizsgált apró nyomai hoznak áttörést."

Egy fogsor, 300 millió évig rejtve – és átírja a történelmet. Ez tényleg szép.