A tudósok egy újfajta kobalt-alumínium ötvözetet hoztak létre. Az anyag az acél erejével ér fel, mégsem törik úgy, mint a megszokott szupererős anyagok. Ez nem csak egy kis lépés a fejlődésben — alapjaiban változtathatja meg a repülőgép-hajtóművek és az erőművek világát.

Németországban régészek egy apró ezüst amulettet tártak fel, amely a Kárpátoktól északra fekvő területek legrégebbi keresztény emlékét őrzi – és ez most arra készteti a történészeket, hogy átírják az eddigi kronológiájukat. A tizennyolc soros felirat közel két évezreden át rejtőzött, mígnem a legmodernebb 3D-s szkennelési technológia végül felfedte tartalmát. Az, amit a szöveg mond, egyszerűen megdöbbentő.

Képzeld el, hogy egyszer csak kiderül: a családfádban van pár titokzatos rokon, akikről fogalmad sem volt — csak ezek a rokonok ősi emberi fajok, amelyek több százezer éve kihaltak. Nagyjából ez történt, amikor a UC Berkeley kutatói két korábban ismeretlen őst fedeztek fel a DNS-ünkben, és ezzel még több ággal bővítették az amúgy is bonyolult családfánkat.

A NASA tudósai nem tudják hova kapni a fejüket egy váratlan marsi felfedezés miatt: hatalmas, méhkaptár-szerű mintázatok borítanak egy egész területet a vörös bolygón. A Curiosity rover készítette a felvételeket ezekről a furcsa, geometrikus képződményekről, és a kutatók most lázasan dolgoznak azon, hogy kiderítsék, mi hozhatta létre őket.

Kutatók megalkották a világ első teljesen optikai fotonikus időkristályát – egy anyagot, amely másodpercek törtrészei alatt, pontosabban pikoszekundumok alatt drámaian meg tudja változtatni, hogyan lép kölcsönhatásba a fénnyel. Ez az áttörés egy erős terahertzes létesítményben valósult meg Németországban, és az ultrafast számítógépek, forradalmi lézerek, valamint teljesen új fénymanipulációs módszerek felé vezethet. De nézzük meg, miért is olyan jelentős ez, és mit hozhat a jövő.

Új megfigyelések azt mutatják, hogy a fekete lyukak talán mégsem olyan mohó éhes szörnyek, mint amilyennek eddig gondoltuk. Ahelyett, hogy mindent felfalnak, ami az útjukba kerül, ezek a titokzatos óriások szinte ugyanannyi anyagot köpnek vissza a világűrbe, mint amennyit bekapnak. Egyszerűbben szólva: meglepően rossz étvágyú vendégek.

1942-ben egy brit hajó indult útnra, fedélzetén értékes szovjet aranykészlettel, amelyet Amerikába szántak. A hajó végzetes találatot kapott — torpedó érte az egyre dermesztőbb sarki vizeken, és elsüllyedt. Az arany közel negyven évre feledésbe merült a tenger mélyén. Egészen addig, amíg egy elszánt búvár nem határozta el, hogy megpróbálja végigvinni azt, amit sokan egyszerűen lehetetlennek tartottak.

Hadd mondjak valamit! Kutatók egy jobb akkumulátoron dolgoztak, aztán úgy tűnt, elrontottak mindent – mert bennmaradt a víz. Csak éppen nem rontottak el semmit. Végül majdnem kétszer akkora teljesítményt értek el. Most pedig azt gondolják, ugyanez az akkumulátor segíthet megoldani az édesvízhiányunkat is. A legjobb felfedezések néha véletlenül születnek!

A tudósok egy forradalmi módszert fejlesztettek ki, amely a vegyes műanyaghulladékot - még azt a csúnya, nehezen kezelhető cuccot is, ami amúgy a szemétben végzi - tiszta hidrogén-üzemanyaggá alakítja. A folyamat sokkal alacsonyabb hőmérsékleten működik, mint a hagyományos eljárások, és a keletkező szén-dioxidot nem engedi a levegőbe, hanem megköti. Ez egy ravasz kettő-az-egyben megoldás: egyszerre küzd a műanyagválság és a tiszta energiára való átállás problémájával.

Évtizedek óta húzódó rejtélyt oldottak meg a tudósok: kiderült, honnan származnak a cinkatomok rejtélyes gamma-sugárzási jelei. A felfedezés közelebb vihet ahhoz, hogy megértsük, miként keletkeznek a világegyetem nehéz elemei – az aranytól az ezüstig – a haldokló csillagok belsejében.

A tudósok felfedezték, hogy a hangyák agyában azok a rendszerek, amelyek a kicsik gondozásáért felelősek, eredetileg az éhség szabályozására fejlődtek ki. A kicsi hangyaagyak tanulmányozása során a kutatók rájöttek, hogy az evolúció nem a semmiből találta ki a szülői gondoskodást – egyszerűen újrahasznosította az ősi idegi pályákat. Ez a jelenség akár meg is magyarázhatja, miért létezik a gondoskodás az egész állatvilágban, az embereket is beleértve.

Gondoltad már, hogy a választási rendszered igazságos? A matematikusoknak sajnos rossz hírei vannak. Bármilyenre is tervezed meg a választást, nem kaphatsz meg mindent — és itt a gyönyörű matematikai magyarázat, hogy miért.

A tudósok furcsa dolgot fedeztek fel a sötét anyaggal kapcsolatban: ha saját rejtett vonzóerővel rendelkezne, arra számítanál, hogy gyorsítja az anyag összetömörülését – de valójában épp az ellenkezőjét teszi. Kiderült, hogy az univerzum nem mindig úgy viselkedik, ahogy azt intuíciónk sugallná.

Think about cars that simply can't go any faster, no matter how hard you step on the gas. That's basically what physicists have found with electricity too: there's a speed limit on how much resistance it can push through when particles keep bumping into each other. And the reason behind it? Pure quantum weirdness.

A protein that scientists thought they understood turned out to hold some surprises. Researchers discovered this molecule does much more than just protect chromosome ends. When it's missing from muscle stem cells, those cells lose their identity after an injury. Instead of rebuilding muscle tissue, the damaged area fills up with fat and scar tissue. This finding could open new doors for treating muscular dystrophy and help us better understand cancer.

A Tejútrendszer mélyén csillagászok egy természetes részecskegyorsítóra bukkantak. Olyan hatalmas erővel működik, hogy a mi legnagyobb gépeink játékszernek tűnnek mellette. Ez a kozmikus szörnyeteg protonokat lő ki olyan sebességgel, ami minden ember által épített gyorsítót túltesz. És talán végre segíthet megfejteni a világűr egyik legnagyobb rejtélyét.

Új kutatások szerint a rossz alvás és az agy leépülése közötti kapcsolat korántsem egyformán működik mindenkiénél. A tudósok felfedezték, hogy egy bizonyos gén döntheti el, hogy az alváshiány sebezhetővé tesz-e az Alzheimer-kórral összefüggő agyi elváltozásokkal szemben, vagy épp megvéd a hatásaitól. Ez az eredmény alapjaiban változtathatja meg, ahogyan a személyre szabott agyegészségügyről gondolkodunk.

A Houston Methodist kutatói új eredményeket tettek közzé. Eszerint az elhízás káros üzeneteket küldhet az agynak zsírmolekulák segítségével. Ezek a molekulák hozzájárulhatnak az Alzheimer-kór kialakulásához.

A tudósok felfedezték, hogy ezek a molekuláris hírhordozók képesek átjutni az agy védelmi vonalain. Ott aztán káros folyamatokat indíthatnak el. Ugyanakkor a kutatás új kezelési lehetőségeket is felvázol.

A tudósok lenyűgöző felfedezésre jutottak arra vonatkozóan, hogyan képes a rák ilyen agresszívan terjedni: azok a folyamatok, amelyek segítik a tumorok szétterjedését, egyúttal lassan szét is falhatják azokat belülről. Ez egy biologikus paradoxon, amely teljesen új kezelési módszerek felé nyithat ajtót.

Kutatók rájöttek, hogyan lehet oxid anyagok rétegeit elforgatni és összeolvasztani erős kémiai kötések segítségével, nem pedig gyenge erőkkel. Ez azért jelentős, mert teljesen új típusú elektronikus eszközök fejlesztését teheti lehetővé. A legérdekesebb az, hogy ezek az anyagok valójában át is alakulnak az atomok szintjén, amikor így kapcsolódnak össze.