Megoldódott a rejtély: Az "levegőszárított káplán" titka

Képzeld el: egy 300 éves osztrák templom kriptájában dolgozol, és hirtelen mumiára bukkansz. Épségben, 1700-as évekből. Pont ez történt a St. Thomas am Blasenstein templomban. Évszázadok óta pletykák, összeesküvés-elméletek és tudományos fejtörők övezték az "levegőszárított káplánt". 2025-ben jött a válasz. És hát... elképesztő.

Ki volt ez a fickó?

Vízszivárgás nyitotta meg az utat a kutatóknak. Andreas Nerlich professzor, a müncheni Ludwig-Maximilians Egyetem csapata alapos vizsgálatot indított. Szén-14 datálás, CT-felvételek, kémiai elemzések – ezekkel bontották meg a évszázados titkot.

A nyomok Franz Xaver Sidler von Rosenegg plébániai vikáriusra mutatnak. A templom papja, 1746-ban halt meg, 37 évesen. A datálás tökéletesen egyezik. Csontizotópokból kiderült a étrendje: sok gabona, hús – tipikus vidéki pap menüje. Később romlott az étkezés minősége, talán az osztrák örökösödési háború miatt. Ez már igazi történelmi nyomozás.

Fordulat: Semmi méreg

Kora 2000-es években röntgenen furcsa "golyó alakú tárgy" bukkant fel benne. Sokan kapszulás mérgezést kiáltottak. Drámai sztori, ugye?

De nem. Csak egy kis üveggolyó, valószínűleg rózsafüzérről. A balzsamozáskor került bele véletlenül. Halál oka? Tuberkulózis, tüdővérzéssel. Kevésbé izgalmas, de tényszerű.

A legfurcsább rész (figyelem, spoileri!)

A nagy kérdés nem az volt, ki ő, vagy hogyan halt meg. Hanem: hogyan maradt tökéletesen megőrizve 300 évig?

CT-n kiderült: a teste tele van töltelékkel. Szilárdfa forgácsok – fenyő, luc –, lenvászon, kender, len. Még hímzett anyag is. Zinc-klorid és más vegyszerek keveredtek bele.

Ez a mix tökéletesen működött. A fa és szövet felitotta a nedvességet, a zinc-klorid szárított, baktériumokat pusztított. Zseniális módszer.

De honnan került mindez a test belsejébe? Főleg úgy, hogy nem vágták fel?

A kínos igazság

A csapat hideg tudóman: végbélen keresztül töltötték be.

Igen, jól olvastad. 18. századi technika: nincs metszés, mint az egyiptomiaknál. Csak "hagyományos" út. Ritka a tankönyvekben, ezért tartott 300 évig kitalálni.

Mit tanulunk ebből?

Főként azt, hogy a 1700-as években meglepően okosak voltak a tartósításban. Tudták, mi szárít, mi öl baktériumot. Csak a módszer... modern szemmel emlékezetes.

Emlékeztet: temetkezési szokások régiók és korok szerint változtak. Azt hisszük, mindent tudunk a 18. századról, de egy osztrák pap mindig tanít még valamit.

Ráadásul bizonyítja a modern igazságügy tudomány erejét. 300 éves rejtélyt hónapok alatt feltárnak CT-vel, analízisekkel. Lenyűgöző.

Összefoglalva

Ha valaki azt mondja, a tudomány mindent tud, gondolj az "levegőszárított káplánra". Három évszázadig őrizte ezt a bizarr titkot egy kriptában. Egy vízszivárgás és német kutatók kellettek a megoldáshoz.

És a sztori? Sokkal furcsább, mint képzeltük.