A csillagrendszer, ami felborította az eddigi elképzeléseinket

Ki ne emlékezne azokra a kis trükkökre, amikkel gyerekkorunkban tanultuk a Naprendszer bolygóit? „Mindenki várja, hogy a Jupiter szórja az édességet” — vagy valami hasonló. A lényeg az volt, hogy a kőzetbolygók közel maradnak a csillaghoz, a gázóriások pedig messzebb keringnek. Ez volt a szabály, amit mindenki elfogadott.

Most azonban egy olyan rendszert találtak, amely egyszerűen nem tartotta magát ehhez a mintához.

Amikor a tankönyvi elmélet meginog

Évtizedekig azt feltételezték a csillagászok, hogy ez az elrendezés — kőzetbolygók belül, gázóriások kívül — mindenütt így működik. Logikusnak is tűnt: a csillag közelében forró az anyag, a gázok elpárolognak, a kőzetek viszont megmaradnak. Távolabb viszont hidegebb van, ott már a gázok is összeállhatnak hatalmas bolygókká.

Ez a kép elég jól tartotta magát... egészen mostanáig.

LHS 1903: egy lázadó csillagrendszer

Thomas Wilson és csapata a Warwick Egyetemen egy apró vörös törpe körül, az LHS 1903 jelű csillag körül talált valami szokatlant. Elsőre minden rendben volt: egy kőzetbolygó közel, két gázóriás távolabb. Klasszikus elrendezés.

De a Cheops műhold adatai után egy negyedik bolygót is felfedeztek. És ez a bolygó kőzetből állt — éppen a két gázóriás mögött. Az elrendezés tehát így néz ki: kőzet, gáz, gáz, kőzet.

„Ez egy kifordított rendszer,” mondta Wilson. „Kőzetbolygó ilyen messze a csillagtól eddig nem volt jellemző.”

Lehet, hogy eddig rosszul gondoltuk

Amikor valami ilyesmit találunk, két lehetőség van: vagy a szabályok tévesek, vagy valami különleges történt. A kutatók nem adták fel, hanem megvizsgálták az alternatívákat. Egy üstökös vagy aszteroida becsapódása? A számítások szerint nem. A bolygók későbbi átrendeződése? Az sem működött.

A megoldás végül érdekes lett. Valószínűleg ezek a bolygók nem egyszerre alakultak ki.

A régi elképzelés szerint egy nagy gáz- és porfelhőben egy időben születnek bolygók. Itt viszont valami más történt: talán sorban, egymás után formálódtak — mint egy gyártósoron.

„Inside-out” bolygókeletkezésnek nevezik ezt a folyamatot. Ezt már tíz évvel ezelőtt is elméleti módon javasolták, de eddig alig találtak bizonyítékot rá. Most talán éppen azt fellelték.

A rendszer, ami gáz nélkül is bolygót formált

A legérdekesebb talán az, hogy amikor a külső kőzetbolygó született, már valószínűleg elfogyott a rendszerben a gáz. Ez az anyag, ami általában szükséges a bolygókeletkezéshez. És mégis ott van a bolygó — egy kőzet világ, amely szerintük „gázmentes környezetben” kering.

Ez olyan, mint egy ház építése, amikor már bezárták az üzletet.

A Naprendszer nem egyedülálló

Korábban mindezt egyetlen példából — a saját Naprendszerünkből — általánosítottuk. És most, amikor egyre több exobolygórendszer felfedezéséhez érve, egyre több furcsaságot látunk. Sok közülük egyszerűا