Elképzeled, hogy egy 97 millió éves lény navigálni tudott – mi meg eltévedünk a benzinkútnál

Volt már úgy, hogy a telefonod nélkül mentél volna valahová, és máris fogalmad sem volt, merre vagy? Igen, nekem is. De itt van valami, ami még rosszabb lesz: egy 97 millió éve élt élőlénynek olyan beépített iránytűje volt, ami a mi okostelefonunkat szégyenbe hozza.

A Cambridge és a Helmholtz Zentburg Berlin egyetemein dolgozó kutatók nemrégiben egészen meghökkentő felfedezésre bukkantak. Mikroszkopikus mágneses fosszíliákat találtak – ezek ősi tengeri üledékekben őrződtek meg –, és úgy tűnik, ezek a legkorábbi ismert bizonyítékok egy állat belső „GPS-rendszerére". Őszintén szólva, meghaladja az elmém.

Akkor mi ez a sok varázslat?

A fosszíliákat magnetofosszíliáknak hívják, és elképesztően aprók – mindegyik akkora, mint egy baktériumsejt. De ne hagyja meg a méret. Ezek a kis szerkezetek különböző formákban léteznek: lándzsafejek, orsók, lövedékek, tűk. Gondolj rá úgy, mint a természet mágneses építőkockáira.

Hosszú ideig a tudósok nem tudták, mi hozta létre őket, vagy miért léteznek. Volt, aki azt gondolta, védelmi tüskék lehetnek. Mások a navigációval hozták összefüggésbe. Nos, úgy tűnik, a második csapat talált rá valamire.

A 3D-s képek, amik mindent megváltoztattak

Itt jön a java. A kutatócsoport egy új képalkotó technikát használt, hogy elkészítsék az első 3D-s felvételeket ezeknek a fosszíliáknak a belső mágneses szerkezetéről. (Ez nem volt kis feladat – a Diamond röntgenlétesítményt használták Oxfordban.)

Amit találtak, az igazán meglepő volt. A mágneses momentumok spirálisan tekerednek egy központi vonal körül, olyan szerkezetet alkotva, ami kissé tornádóra vagy örvényre emlékeztet. Rich Harrison professzor, a kutatás társvezetője így fogalmazott: „Bármilyen élőlény is hozta létre ezeket a magnetofosszíliákat, most már tudjuk, hogy nagy valószínűséggel képes volt pontos navigációra."

Ez az örvényszerkezet különleges tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek tökéletessé teszik a navigációhoz. Amikor a Föld mágneses mezeje változik – akár csak egy kicsit is –, a szerkezet „himlődik" válaszul. Ez azt jelenti, hogy az élőlény potenciálisan nemcsak azt érzékelhette, hogy melyik irányba néz (mint egy alap iránytű), hanem azt is, hogy hol van a Földön – lényegében mind az irányt, mind az intenzitást leolvassa, hogy mentális térképet készítsen.

Várj, a baktériumok ezt előbb fedezték fel?

Itt van valami érdekes: egyes modern baktériumok már használnak egy egyszerűbb változatot a mágneses navigációból. Parányi láncokban található mágneses részecskék segítik őket, hogy a preferált vízmélység felé orientálódjanak. Ezek a részecskék aprók – nagyjából 50-100 nanométer szélesek.

De ezek a ősi magnetofosszíliák? Tíz-húszszor nagyobbak, mint ezek a bakteriális változatok. Ez jelentős ugrás a komplexitásban. Olyan, mintha egy alapológépről váltanál okostelefonra.

„Amit ez elárul nekünk: bármi is hozta létre ezeket a magnetofosszíliákat, gondosan kontrollálta az alakját és szerkezetét" – magyarázta Harrison. „Azt akartuk tudni, miért."

A válasz pedig az, hogy: mert a nagyobb jobb volt. Egy nagyobb mágneses szerkezet többet tudott, mint csak északra mutatni – segíthetett az élőlénynek meghatározni a helyét a Földön.

Mit jelent ez nekünk?

Itt jön a rész, ahol a belső tudományos nerdem igazán felvillanyozódik. A magnetorecepció – vagyis a Föld mágneses terének érzékelése – még mindig az egyik legkevésbé értett érzék az állatvilágban. Tudjuk, hogy a madarak, halak és rovarok használják hatalmas távolságok megtételéhez. De pontosan hogyan csinálják ezt a testükkel? A tudósok már régóta törik ezen a fejüket.

Ez a felfedezés jelentősen korábbra tolja vissza a mágneses navigáció bizonyítékait. 97 millió évvel ezelőttről beszélünk – jóval azelőtt, hogy a modern madarak és sok hal létezett volna. Ez arra utal, hogy a magnetorecepció sokkal korábban kialakulhatott, mint gondoltuk, vagy talán egymástól függetlenül fejlődött ki különböző élőlényekben.

És ez is... elképesztően alázatos gondolat, nem? Míg én itt hangutasításra szorulok, hogy megtaláljam a szupermarketet, valamelyik kréta-kori lény ott úszkált az óceánokon, és a belső mágneses térképével navigált. A természet bizarr.

A rejtély folytatódik

Itt van valami, ami még mindig foglalkoztat (jó értelemben): nem tudjuk, milyen állat hozta létre ezeket a fosszíliákat. Az organizmus kiléte teljesen ismeretlen. Bármi is volt, ezeket a hihetetlen mágneses struktúrákat hagyta maga után, mint névjegyét – egy biológiai GPS-rendszert, amely 97 millió évvel azelőtt működött, hogy a GPS-műholdak valaha is léteztek volna.

Nem tudom, neked hogy van, de én szurkolok ennek a titokzatos kréta-kori lénynek. Nyilvánvalóan sokkal jobban össze volt szedve az élete, mint az enyém.

Forrás: ScienceDaily — 97-million-year-old fossils reveal the earliest known animal "GPS"