Az a fordulat, amire senki sem számított
Évtizedek óta ugyanazt halljuk: a génjeink ugyan számítanak valamennyire, de igazából a saját döntéseink határozzák meg, meddig élünk. Rendszeresen mozogjunk, együnk zöldséget, ne dohányozzunk – és máris jó esélyünk van egy hosszú életre, függetlenül attól, hogy a családunkban meddig éltek az emberek.
Most azonban két izraeli kutató, Uri Alon és Ben Shenhar a Weizmann Intézetből új képet festett. Bonyolult matematikai modelleket és nagy adathalmazokat elemeztek, és arra jutottak, hogy a gének a várható élettartam mintegy felét határozzák meg. Ez nagyjából kétszer annyi, mint amit eddig feltételeztek.
És ez nem elhanyagolható különbség.
Miért volt ennyire nehéz eddig tisztán látni?
A kutatók már régóta tudták, hogy a gének valamilyen szerepet játszanak. De mindig volt egy zavaró tényező: a külső halálozások. Ezek azok a dolgok, amelyek nem a szervezet belső öregedéséből fakadnak, például autóbalesetek, fertőzések vagy környezeti katasztrófák.
Ez a faj vonalban a legtöbb adatban együtt szerepel a belső okokkal. A külső halálokok miatt nehéz volt csak azt látni, amit a gének okoznak. A kutatók most éppen ezt a zavart próbálták elválasztani.
Hogyan csinálták?
Alon és Shenhar ikervizsgálatok adatait használtak. Azonos és kétpetéjű ikrek életkorát összehasonították,同时 használva számítógépes szimulációkat, hogy a külső halálokokat kivegyék a számításból.
A szimulációkban egyre több külső halálokot távolítottند, a gének szerepe egyre nőtt. A végén stabilizálódott az 50 százalék körül. A skandináv ikervizsgálatok realis adatjai is megerősítették ezt: ahogy a medicina fejlődött és kevésbé volt jellemző a balesetekből és fertőzésekből szárma halál, az ikrek életkorának összhangja egyre jobb lett.
A fontos megjegyzés
Ez a kutatás eredménye szórakoztató és figyelmet kell rá fordítani, de van egy figyelmeztetés. Az 50 százalék nem jelenti azt, hogy a gének teljesen meghatározzák a életünket. A másik 50 százalékban is fontos szerepet látunk,, hogy ki milyen társadalmi helyzetben van, milyen egészségügyi ellátást kap, milyen életmódot követ,以及 milyen véletlen biológiai tényezők hatnak.
Ha két embernek ugyanolyan életkörülményeket adunk – ugyanolyan dietát, sportot és egészségügyi segítséget – akkor is lehet jelentős különbség az életük között, mert különböznek a génjeik.
Mi a lényeg?
A kutatók szerint ez az eredmény nem elbátortalanító. Egyáltalán nem. A 50 százalék géni hatás azt jelenti, hogy a másik 50 százalékra érdemes koncentrálni. A saját életmódunkkal még mindig befolyásolhatjuk, hogy eljutunk-e a felső határig, amire a génjeink potenciálisan alkalmassá tesznek minket.
A genetikai információkat még nem tudjuk megváltoztatni. De az életmódunkkal és a körülményeinkkel nagyon is befolyásolhatjuk, hogy hogyan használjuk ki a rendelkezésünkre lévő potenciált.
A kutatók azt remélik, hogy ezzel a felfedezéssel segíthetik következő kutásokat, hogy pontosabban azonosítsák azokat a géneket, amelyek az öregedést irányítják. Ez a perspektíva nem pessimista – inkább segít megérteni, hogy hogyan lehetne még beavatkozni és segíthetni.
A génjeink egy bizonyos lapot osztanak, de a játékot mi folytatjuk.