Van egy gomba, ami mindent megváltoztathat

Kérdezek én valamit. Mikor gondoltál utoljára arra, hogy mi történik a lábad alatt? Komolyan. A legtöbbünk napról napra éli az életét, és eszébe sem jut, hogy ott lapul mindjárt a fű alatt egy egész univerzum.

Na, kapaszkodj meg, mert a tudósok mostanában sokat turkálnak a földben (ez szándékos volt), és amit találtak, az alapjaiban változtatja meg, ahogy az életre gondolunk – meg talán a tudatra is.

Egy hálózat, ami az agyadat is lenullázza

Itt egy szám, ami mellbe vág: a kutatók becslése szerint több mint 621 billió mérföld gombahálózat rejtőzik a talajban szerte a világon.

Ez... sok. Hogy érzékeltessük: Plútó nagyjából 3,6 milliárd mérföldre van a Naptól. Ha kiterítenénk egyetlen vonalba az összes gombaszálat, az elég hosszú lenne, hogy a Naptól Plútóig és vissza körülbelül 86 000-szer elmenjen. Vagy egyszerűbben: 172 500 oda-vissza út a kedvenc törpebolygónkhoz.

És ez a hálózat nem véletlenül ilyen hatalmas. A gombák nagyjából 475 millió éve léteznek – jóval azelőtt, hogy a dinoszauruszok egyáltalán felbukkantak volna. Szoros kapcsolatot alakítottak ki a növényekkel: tulajdonképpen földalatti kereskedőőrségekké váltak. A gombák tápanyagokat és vizet gyűjtenek a talajból, majd cukrokért cserébe átadják ezeket a növényeknek. Ez a természet legrégebbi és legsikeresebb üzlete, és csak most kezdjük felfogni, mekkora.

Na de itt jön a furcsa rész

Itt válik igazán érdekessé a történet. Kutatók egy fafaló gombával, a Phanerochaete velutinával végeztek kísérletet, és az eredmények... nos, váratlanok voltak.

A tudósok gombát helyeztek el fadarabokra, különböző mintákban – körben és kereszt alakban – és hónapokon át figyelték, mi történik. Az ember azt gondolná, hogy a gombafonalak (micélium) egyszerűen minden irányba terjeszkednek. Én is ezt vártam volna.

De nem ez történt.

A körbe rendezett gomba szándékosan kerülte a kör közepe felé vezető útvonalakat. Ehelyett kinyújtotta a szálait kifelé, a szélek felé. A keresztmintás gomba a külső pontok között fejlesztette ki a legerősebb kapcsolatait. Mindkét esetben a gombahálózat mintha „tudta" volna, hol lehet táplálék, és oda pozicionálta magát.

Az egyik kutató „nagyon intelligens viselkedésnek" nevezte ezt. És őszintén? Imádom, hogy pont ezt a szót használta. Mert ami itt történik, az egy agy nélküli szervezet döntéshozatala, ami gyanúsan hasonlít a tervezésre.

Várjál, a nyálkagombák okosabbak nálunk?

És ha ez még nem elég, itt jön ajava.abszurd rész.

A nyálkagombák – azok a gusztustalan valamik, amiket rothadó fatörzseken láthatsz – állítólag képesek labirintusban navigálni, matekfeladatokat megoldani, és döntéseket hozni. Ezek egyébként nem is igazi gombák (protisták, ha taxonomically akarunk lenni), de a képességeik arra késztetik a tudósokat, hogy elgondolkodjanak: mit is jelent valójában az intelligencia.

Nekem most hirtelen nagyon védelmező érzésem támadt a kertemben élő furcsa lénnyel szemben.

A tudat kérdése

Na és itt kezdődik a filozófia. Van egy elmélet, amelyet Cellular Basis of Consciousness-nak, vagyis A tudat sejtes alapjának hívnak. Arthur Reber kutatómunkájából származik. Az ötlete? Az, hogy a tudat nem valami, ami hirtelen megjelenik az összetett agyakban – ez tulajdonképpen minden élő szervezet alapvető tulajdonsága.

E logika szerint, ha az élet és a tudatos öntudat lényegében ugyanaz (az ő szavai, nem az enyémek, de hát igen), akkor a 621 billió mérföldnyi gombahálózat minden egyes sejtje lenne valahol tudatos.

Nem fogok úgy tenni, mintha lenne válaszom. Ez az a fajta kérdés, ami a legjobb módon fáj az agyamnak. Tapasztalnak-e valamit a gombák, amikor nőnek? Van-e valamiféle ősi tudat a talajban a lábunk alatt? A tudósok nem értenek egyet ebben, és őszintén szólva lehet, hogy még a megfelelő kérdéseket sem tudjuk feltenni.

Miért számít ez?

Itt jön a lényeg, ami mindannyiunkat érint: ezek a gombahálózatok nem csupán érdekes tudományos kuriózumok – az élethez a Földön egyszerűen nélkülözhetetlenek. Nélkülük az ökoszisztémák összeomlanának. A növények nem kapnának tápanyagot. Az egész élethálózat, ami lakhatóvá teszi a bolygónkat, kezdene szétbomolni.

De ezek a hálózatok veszélyben vannak. Az emberi tevékenység – az erdőirtás, a városiasodás, az intenzív mezőgazdaság – feldúlja ezeket az ősi rendszereket. Már léteznek szervezetek, amelyek kifejezetten a védelmükkel foglalkoznak – például a Spun, akik a földalatti ökoszisztémák megőrzésén dolgoznak, és azon gondolkodnak, hogyan segíthetnének a klímaváltozás elleni küzdelemben.

Mit jelent mindez?

Nézd, nem tudom, te hogy vagy ezzel, de én egész életemben sétáltam erdőkön és mezőkön át, és eszembe sem jutott, mi van a felszín alatt. Most meg nem tudom kiverni a fejemből ezt a hatalmas, összekapcsolt gomba-intelligencia hálózatot, ami elképzelhetetlen távolságokban húzódik a lábam alatt, csendben facilitálja a fenti életet, miközben talán saját tapasztalatai vannak, amelyeket csak most kezdünk megérteni.

Legközelebb, amikor kilépsz az ajtón, próbálj meg erre gondolni: nemcsak földet taposol. A Föld legnagyobb kommunikációs hálózatán sétálgatsz, és csak most kezdjük megérteni, mit próbál nekünk mondani.