Űrkő légköre – ahol senki sem számított rá
A Naprendszer külső peremén ritkák a meglepetések. Ott minden fagyos, ritka és csendes. A kis égitestek gyenge gravitációja miatt szinte semmi sem maradhat meg rajtuk – se por, se gázréteg.
Pedig a japán csillagászok most megtalálták: a 2002 XV93 nevű jeges törpe légkörrel rendelkezik. Ez óriási meglepi.
Miért olyan hihetetlen ez?
A légkör fragile dolog. Erős gravitáció kell hozzá, hogy a gázrészecskék ne szökjenek el az űrbe. A Földnek megvan ez a 12 ezer kilométeres átmérőjével. A Jupiter meg pláne.
De a 2002 XV93? Csak 500 kilométeres, kisebb, mint Chile. Ráadásul a Neptunuszon túl van, ahol mínusz száz fokok tombolnak, a Napfény pedig nevetségesen gyenge. Ott a gáz azonnal elszökne.
Hiába. Létezik.
Hogyan bukkantak rá? Egy csillag segített
Nem véletlen szerencse. Csillagfedés nevű trükköt használtak – mintha az égitest "lefotózná" a csillagot.
- január 10-én a 2002 XV93 pontosan egy távoli csillag elé került a japán megfigyelőpontokról nézve. Ha nincs légkör, a csillagfény hirtelen kialszik, aztán visszajön. Mint egy kapcsoló.
De légkörrel fokozatosan halványodik a fény – a gáz megtöri és szűri azt.
Ko Arimatsu csapata több helyről figyelte. Meglátták a lassú elsötétedést. Biztos jel: vékony gázréteg van.
Rejtély megoldva. De csak részben.
Honnan ez a légkör? A sztori bonyolódik
Számítások szerint ennyi gáz nem maradhat meg. Ötezer év alatt elszökne, ha nincs utánpótlás. Kozmikus időskálán ez pillanat.
Honnan jön? Feltehetően a felszínről párologhatna jeges gáz – szublimációval, jégből egyenesen gőzzé. De a James Webb űrtávcső adatai nem mutattak ilyet. Nincs nyoma ilyen jégnek.
Íme a tippek:
Lehetséges magyarázatok
Első ötlet: Belső folyamatok szabadítanak fel gázt. Hő vagy rengés hoz fel anyagot a felszínre.
Második: Ütközés történt. Egy üstökös vagy aszteroida belecsapódott, és kidobta a gázt. Ideiglenes "felhő" keletkezett.
Mindkét esetben átmeneti jelenség. Hamarosan elpárolog.
Miért izgalmas ez a kis szikla?
Úgy tűnhet, apróság. De nem az.
Első: Modelleink hibásak lehetnek. Azt hittük, ilyen távoli törpék légkör nélküliak. Ez cáfolat – a tudomány így lép előre.
Másod: Hány ilyen van még? Átmeneti légkörök gyakoriak? Meg kell tudni.
Harmad: Az univerzum mindig meglep. Szabályainkat folyton felrúgja.
Mi lesz ezután?
Tovább figyelik. Megtudják a gáz összetételét, meddig tart, mi okozza. Izgalmas rejtély – a valóság furcsább, mint gondoltuk.
Ezért imádom a csillagászatot.