Amikor repülés egyenlő volt a kockázattal

Képzelj el egy világot, ahol a repülőgépek még gyerekcipőben járnak. 1908-at írunk, alig telt el öt év a Wright fivérek első repülése óta. Ezek a masinák fából, drótból, vászonból és tiszta bátorságból álltak. Mégis emberek ültek beléjük, azzal a tudattal, hogy lehet, soha nem térnek vissza ép bőrrel.

Így tett Thomas Selfridge hadnagy is 1908. szeptember 17-én, a virginiai Fort Myerben. Sajnos olyan történelmet írt, amit senki sem akart megírni.

Egy igazi úttörő

Selfridge nem kalandor volt, aki a thrilt kereste. Ez a 26 éves katona igazi rajongója volt a repülésnek, és mindent megtett a hadsereg légierőjének fejlesztéséért. Már dolgozott Alexander Graham Bell csapatával, az Aerial Experiment Associationnel.

Gondolj bele: az autók még újnak számítottak, mégis valaki kitalálta, hogy motorra szárnyat teszünk, és meglátjuk, mi lesz. Ez a merészség ma is elképesztő.

A végzetes út

Aznap Selfridge utas volt Orville Wright Wright Flyerjében. Bemutatórepüléseket tartottak az amerikai hadseregnek, ami éppen fontolgatta a gépek beszerzését.

Minden rendben indult. Felkerekeztek, megkerülték a mezőt, landolni készültek. Ekkor szakadt ketté egy propellerlapát. A gép 23 méter magasból orrallásba került. Ma ez semmiség, de akkor halálos volt.

A következmények

Wright túlélte törött lábbal és csípővel, de Selfridge koponyatörést szenvedett, és néhány óra múlva meghalt. Így született a repülés első halála.

Ez az eset könnyen elsülhetett volna úgy, hogy a hadsereg végleg lemond a repülőkről. Ehelyett ráébredtek: kell a jobb biztonság, alaposabb tesztek. Nem hátráltak meg, hanem továbbfejlesztették.

Miért fontos ez ma?

Ma simán beszállunk egy gépbe, és 900 km/h-val száguldunk az égen, anélkül, hogy megijednénk. Ezt azoknak köszönhetjük, mint Selfridge. Ők kockáztatták az életüket, hogy mi biztonságban repülhessünk.

Szomorú, de a mai biztonságos utasszállítás véráldozatokon alapul. Aki a gravitációval játszott, az teremtette meg a mai repülést.

Selfridge öröksége nem csak a "first" cím. A határai feszegetése, élet-halál között. Áldozata nélkül nincs mai repülésbiztonság.

Következő repüléskor, ha a kaján vagy a szűk ülésen bosszankodsz, gondolj rá – és a többiekre, akik lehetővé tették, hogy egyáltalán repülhessünk.