Amikor egy tudós istennek képzelte magát (a szovjet állam fizette a számlát)
Képzelj el egy jelenetet a 20-as években: a Szovjetunió tele radikális ötletekkel, egy laborban pedig egy biológus komolyan hiszi, hogy embert majommal lehet párosítani. Nem sci-fi, ez tényleg megtörtént. És sokkal furcsább, mint gondolnád.
Ilja Ivanov: a fickó, aki nem ismert határokat
Ilja Ivanov orosz állatkutatóként kezdte. Tenyésztett jobb lovakat az orosz birodalomnak. Hasznos munka. De aztán eszébe jutott: miért ne menjünk tovább?
Mindent keresztezett, ami mozgott. Zebra és szamár? Rendben. Tehén és bivaly? Miért ne. Egerek fajták? Próbáljuk ki. 1910-re már azt jósolta: ember és főemlős is összekeverhető.
Más tudósok legyintettek volna. Ő élete céljává tette.
A szovjetek belementek
A sztori itt fordul igazán őrültté. A kormány nem állította meg, hanem pénzt adott rá. A Kreml rábólintott.
1925-ben Ivanov Afrikába, Francia-Guineába utazott csimpánzokért. Képzeld el a helyiek döbbenetét: moszkvaiak jöttek majmokat emberrel párosítani.
Első lépés: emberi spermával megtermékenyíteni nőstény csimpánzt. Nora volt a neve. Logikusnak tűnt. Siker? Nulla.
A dolog elsötétedik
Nora nem vemhesedett meg. Ivanov nem adta fel. Fordított: majomsperma nőkkel.
Ez a rész kényelmetlen. A Szovjetunióban szegény nőket használt, nem mondták el mindent nekik. Aggódtak? Ő "primitív gondolkodásnak" nevezte. Etikai szempontból vak volt.
Még a szovjetek is megálljt parancsoltak: tilos beleegyezés nélküli kísérlet. Ivanov félig hallgatott rá, de folytatta. A megszállott tudósok utálják a "nem"-et.
Miért bukott el biológiailag
Embernek 46 kromoszóma. Nagy majmoknak 48. Nem apróság, totális inkompatibilitás. Mint USB-t micro-USB-be dugni. Nem megy.
Se pénz, se kitartás, se erkölcsi lazaság nem segített. Senki sem lett várandós. Kezdetektől kudarcra ítéltetett.
Így zárult a sztori
1930-ra a kormánynak elege lett. Nulla eredmény, csak botrány. Ivanov letartóztatás, Kazahsztánba száműzés, két év múlva börtönben halt meg.
A megmaradt csimpánzok? Sok űrbe került a szovjet programban. Majomkísérletből kozmonauták lettek. Furcsa vég.
Miért fontos ez ma?
Nem csak vicces rémtörténet. Megmutatja, okos emberek is bedőlnek ostoba ötleteknek, ha fanatikusok. Ambíció erkölcs nélkül veszélyes. Még államok is bedőlnek csábító tudománynak.
Mi hajtotta? Őrült különc volt, vagy vallásellenes propaganda? Vitatják a történészek.
"vörös Frankenstein"-ként maradt emlékezetes. Határokat feszegetett, amit nem kellett volna. Szerencsére ma szigorúbb az etika a kutatásban.
A tudomány szuper, támogatni kell. De Ivanovtól tanuljunk: nem minden megpróbálható csak mert lehet.