A Lineáris Evolúció Mítosza

A középiskolás biológiakönyvekben mindig egy egyenes vonalú folyamatot ábrázoltak: egy majomszerű lény fokozatosan kiegyenesedik, agya növekszik, és végül modern ember lesz belőle. Ez a kép most végleg megdőlt.

Egy arizonai kutatócsoport több mint húsz éve dolgozik Etiópiában. Most olyan leleteket hoztak nyilvánosságra, amelyek alapjaiban írják át az emberré válás történetét.

Két Emberfélék Egy Területen

A kutatók 2,6–2,8 millió évvel ezelőtt legalább két különböző hominida fajt találtak ugyanazon a vidéken. A mi nemünk korai képviselői, a Homo nem tagjai, ugyanott éltek, ahol az Australopithecusok. Igen, ugyanaz a csoport, amelyhez a híres „Lucy” is tartozott.

Ez azt jelenti, hogy nem egyetlen egyenes vonalon haladt a fejlődés. Inkább egy sűrű bozótosra hasonlít, ahol több ág nő egymás mellett egyszerre.

A bizonyíték mindössze tizenhárom fog. A fogak azonban rengeteg információt hordoznak: étrendet, kort, rokonságot.

Nem Lucy Rokona

A fogak elemzése egyértelművé tette, hogy ezek nem az Australopithecus afarensis fajhoz tartoznak. Lucy vonala tehát már 2,95 millió éve kihalt, és nem vezetett közvetlenül a Homo nemhez. A leletek egy eddig ismeretlen Australopithecus fajtól származnak.

Hogyan Lehet Ennyire Pontosan Datálni?

Etiópia egy aktív riftzónában fekszik, ahol a vulkánok évmilliók óta rendszeresen hamut szórnak szét. A kutatók ezeket a hamurétegeket használják időjelzőként. Ha egy fosszília két jól datált hamuréteg között fekszik, a kora meglehetősen pontosan meghatározható.

Milyen Volt Akkor a Táj?

A mai Ledi-Geraru vidék száraz, kopár. 2,6–2,8 millió éve viszont folyók, tavak és zöld növényzet borította a területet. A kutatók az üledékek vizsgálatával rekonstruálták ezt a környezetet. Valószínűleg ezért élhetett itt egyszerre több hominida faj is: eltérő táplálékforrásokat használhattak vagy más mikroélőhelyeken tartózkodtak.

Nem Létra, Hanem Cserje

Egyik kutató találóan fogalmazta meg: az emberi evolúció nem egyenes, hanem bokros. Sok ág kihalt, mások tovább éltek, és ezek az ágak gyakran átfedésben léteztek.

Mi Következik?

A kutatók még nem adtak nevet az új fajnak. Több leletre van szükségük ahhoz, hogy pontosan el tudják különíteni a korai Homo fajoktól és megértsék, hogyan viszonyultak egymáshoz ezek a csoportok.

A Ledi-Geraru projekt 2002 óta tart, és már eddig is több rekordot döntött: itt találták a Homo nem legkorábbi ismert tagját és a legrégebbi kőeszközöket is.

Mit Mond Ez Nekünk?

A felfedezés ismét emlékeztet arra, hogy az emberré válás története sokkal bonyolultabb, mint azt korábban gondoltuk. A tudományban ez a természetes állapot: minden új lelet újrarajzolja a képet, és ez teszi izgalmassá a kutatást.