Az agyad valójában két külön szerv lehet – és ez mindent megváltoztathat

Hú, ez most durva lesz. Ülj le, ha eddig álltál.

Tudod azt az agyat, ami a koponyádban ül, és éppen most ezeket a sorokat dolgozza fel? A Stanford Egyetem Orvostudományi Kara szerint az, amit mi egyetlen szervnek gondoltunk, valójában két teljesen különálló szerv lehet, amelyek valamikor az evolúció során összeolvadtak.

Már látom az arcodon, hogy "jó, jó, folytasd" – szóval folytatom.

Na de két agy? Komolyan?

Nézzük így. Tudósok évtizedekig úgy gondolták, hogy az egész agy gyakorlatilag egyetlen sejtcsomóból fejlődik. Mintha egy bútort szerelnél: minden alkatrész ugyanabból a dobozból, ugyanabból az összerakási útmutatóból származik.

Akkor mi a helyzet a vadonatúj kutatással? Az derült ki, hogy nem egy, hanem kettő különböző útmutató létezett.

Az agy elülső része – az, ami a nyelvvel, a matematikával, az elvont gondolkodással foglalkozik, meg azzal a különös 2 órai önmarcangolással, hogy "mi értelme az egésznek?" – nos, az egyik sejtcsoportból indul fejlődésnek. Az agy hátsó része viszont, amit lazán csak agytörzsnek hívunk, egy teljesen másik sejtpopulációból épül fel.

És még csak nem is rokonok.

Miért lényeges ez? (Amellett, hogy kuriózum)

Itt jön a java. A kutatók évtizedek óta küzdenek bizonyos agysejtek laborban való tenyésztésével. Pontosabban azokkal a sejtekkel, amelyek az agytörzsben laknak – azokkal, amelyek a légzést, a szívverést irányítják, szóval azokkal, amiket soha nem kell tudatosan kierőltetned.

Kiderült, hogy valószínűleg azt próbálták elérni, hogy egyik sejttípus másikká alakuljon át. Mintha egy macskát próbálnál hallá változtatni. Technikailag mindkettő emlős, de nem fog menni.

Ez a felfedezés gyakorlatilag egy új térképet ad a kezükbe a kutatóknak. "Ja, EMÖN ezért nem működött! Ezeket a sejteket nem lehet egyszerűen átalakítani – a megfelelő kiindulási pontból kell növeszteni őket."

Ez megváltoztathatja bizonyos betegségek tanulmányozását

Ez az, ami igazán mellbe vágott.

A gerinc-izomsorvadás (SMA) és az ALS az agytörzset érinti, és azért voltak annyira nehezen tanulmányozhatók, mert a kutatók egyszerűen nem tudták megbízhatóan előállítani ezeket a sejteket laborban.

Az SMA a leggyakoribb genetikai halálok az egyévesnél fiatalabb gyerekeknél. Az ALS-ről pedig szinte mindenki tudja, kit érint a környezetében. Ezek nem elvont tudományos rejtvények – valós embereket, valós családokat érintenek.

Most, hogy az agy két külön rendszerből fejlődött, a tudósok végre megpróbálhatják pontosan megérteni, mi romlik el ezekben a betegségekben. Ez olyan kezelési lehetőségeket nyithat meg, amelyek eddig egyszerűen nem voltak lehetségesek.

kétszázmillió év története a fejünkben

Van valami abban a gondolatban, ami egyszerre tesz aprónak és különlegesnek. Ez a kettős struktúra valószínűleg több százmillió év alatt alakult ki. Az egyik rendszer az ősi, élet-halál alap dolgokat kezeli. A másik az újabb, az emberre jellemző funkciókat.

Gyakorlatilag két ősi idegrendszerrel sétálunk, összenyomva egyetlen koponyában, és ezek valahogy elég jól működnek ahhoz, hogy civilizációkat építsünk, művészetet alkossunk, és azon töprengjünk, miért is létezünk.

Ha belegondolsz, ez valamiféle csoda.

A kutatók maguk is elég egyértelműen fogalmaztak: az agy eleje és vége teljesen különböző őssejtekből indul fejlődésnek. Ennyi. Ez alapvetően megváltoztatja, ahogy az emberi biológiát értjük.

Nálam ez most újragondolta, hogyan tekintek a saját fejemre. Két agy egy áráért – az evolúció legjobb ajánlata.