Amikor minden elromlik 35 ezer lábon

Képzeld el, hogy simán repülsz, aztán hirtelen hatalmas durranás. Pont ez történt Captain Al Haynes-nel 1989 júliusában, amikor az United 232-es járatának farokmotorja felrobbant Iowa fölött. Egy pillanat alatt megváltozott 296 ember sorsa.

A legtöbb pilóta első reakciója a pánik. Haynes viszont mozdulatlanul ült, és próbálta felfogni, mi történt. A gép erősen rázta magát, jobbra dőlt, a műszerek összevissza mutattak. De egy modern repülőgép általában jól viseli a motorhibát. Itt nem ez volt a baj.

A motor nem volt a legnagyobb gond

A robbanás szétszórta a repülőgép rejtett csöveit. A hidraulikus rendszert tépte szét a fémforgács. Ez a rendszer irányítja a kormányszerveket, a szárnyakat és a futóművet is. Amikor a hidraulikaolaj elfogyott, a pilóták már nem tudtak parancsolni a gépnek.

A motorok még működtek. A rádió és a műszerek is éltek. De a botkormány mozdulatlan maradt. Semmi nem reagált. A pilóták hiába húzták, a gép nem fordult, nem dőlt, nem lassult.

Gázpedállal kormányozni

Haynes ekkor jött rá valamire, ami elsőre lehetetlennek tűnt. Talán a motorok tolóerejével még irányítható a gép.

Ha a bal motor erősebb, mint a jobb, a gép jobbra fordul. Ez durva módszer, mint egy autót dudával kormányozni. De más lehetőségük nem volt.

Haynes és másodpilótája, William Records, apró gázváltoztatásokkal próbálta egyensúlyban tartani a gépet. Amikor a gép majdnem a hátára fordult, a bal motort visszavették, a jobb motorral pedig feljebb nyomták. Így lassan, de újra vízszintes helyzetbe került a gép.

A motorok lassan reagálnak. A gép közben fel-le ugrált: az orr lecsuklott, gyorsult, majd újra felemelkedett. Ez a ciklus állandóan ismétlődött.

Vakrepülés

Nem hagyományos repülés volt ez. A pilóták apró mozdulatokkal próbálták megértezni, hogyan reagál a gép. Csak becslésekkel dolgoztak. Egyszer csak egy utas, Dennis Fitch, belépett a pilótafülkébe. Ő volt a DC-10-es tanár. Most ő kezelte a gázokat, míg Haynes és Records a botkormányt próbálta irányítani.

A gép lassan közeledett a Sioux City-i repülőtérhez. A futóművet kézzel engedték ki. De a sebesség még mindig túl nagy volt, és a süllyedés is túlságosan meredek.

A baleset, ami életben tartott embereket

Amikor a gép földet ért, nem landolás történt. Egyszerűen lezuhant. A jobb szárny először érintette a földet. A futómű széttört. A törzs kettészakadt. Tűz ütött ki. A gép felfordult és megállt.

296 emberből 185 túlélte. Ez óriási szám egy ilyen balesetben. Nem a tökéletes landolás miatt, mert az nem volt. De a pilóták elég hosszú ideig tartották a levegőben a gépét, hogy valaki még életben maradjon a földet érés után.

Mit tanultak ebből a NASA kutatói

A baleset után a kutatók évekig elemezték az esetet. Valóban lehet-e motorral irányítani egy repülőgépet? Az eredmény: igen, de nagyon nehéz, lassú és kiszámíthatatlan. Csak nagy gyakorlat és szerencse segíthet.

A történet lényege azonban nem a technika. Az ember kitartása és a csapatmunka mentette meg ezeket az embereket. A pilóták nem tudtak mindenkit megmenteni, de annyit igen, hogy ma is beszélünk erről az esetről.