A jég alatti titok szálai bonyolódnak

Képzeld el: felülnézetből nézed az Antarktiszt, úgy hiszed, mindent tudsz a jégolvadásról. De a hatalmas úszó jégtáblák alatt egy egész víz alatti világ rejtőzik. Sokkal bonyolultabb, mint gondoltuk.

Évtizedek óta aggasztanak a kutatókat ezek a jégtáblák. Óriási gleccsernyúlványok, amelyek dugóként tartják vissza a szárazföldi jeget a tengerben. Most kiderült: alulról támadják őket. Egy váratlan irányból, a tengerfenék furcsa formái által.

A mély csatornák halálos csapdái

A Fimbulisen jégtábla keleti részén dolgozó kutatók meglepő dolgot találtak. A jég aljának formája kulcsfontosságú. Nem is sejthettük, mennyire.

Képzelj el egy sima kádaljat, aztán egyet barázdákkal. A barázdákban gyűlik a víz. Cseréld le kádra jégtáblát, vízre meleg áramlatokat – és megvan a baj.

A mély csatornákban a meleg víz beragad, kering. Nem folyik tovább, hanem ott koncentrálódik. Pont ott, ahol a legtöbb kárt okozza. A folyamat akár tízszeresére gyorsulhat ezeken a részeken.

A jégtábla maga gyártja a saját pusztítóját.

Hideg vidék, meleg meglepetés

Főleg azért ijesztő ez, mert hol történik. Kelet-Antarktisz, a Fimbulisen környéke mindig a "biztonságos" zóna volt. Hidegebb, stabilabb, mint a nyugati részek.

Ez a kép most repült.

A csapat szerint kis mennyiségű meleg mélyvíz is elég a komoly olvadáshoz, ha a jég alja barázdás. Ezek a "hideg" táblák törékenyebbek, mint hittük.

Tore Hattermann, a vezető kutató egyszerűen fogalmaz: a jég alja nem passzív. Aktívan gyűjti a hőt a gyenge pontokon.

Miért ijesztő gyorsan?

Itt jön a visszacsatolás: a csatornák mélyülnek, szélesednek az olvadástól. A jég egyenetlenül vékonyodik, gyengül. Elveszti fék szerepét a gleccsereken.

Nélküle több szárazföldi jég csúszik tengerbe. Gyorsabb tengerszint-emelkedés. Sokkal gyorsabb, mint a modellek jósolják.

Ráadásul a legtöbb modell kihagyja ezt a csapda-hatást. Alulbecsülik, mennyire érzékeny ezek a táblák kis hőmérséklet-változásra.

Hogyan bukkantak rá?

Nem találgattak. Részletes térképeket készítettek a Fimbulisen aljáról. Számítógépes modellekkel szimulálták az áramlásokat. Tesztelték: sima versus barázdás alj, hideg versus enyhén meleg víz.

Összehasonlításból kirajzolódott a csatornák szerepe. Hitelességhez terepmérések is szóba kerültek. Hattermann személyesen töltött hónapokat a jégen.

Miért érdekes ez mindannyiunkat?

Nem csak Antarktiszról van szó. Pontosabb tengerszint-jóslatok kellenek városoknak, infrastruktúrának, védekezési terveknek. Azok döntenek kormányok, közösségek.

Ráadásul a kiömlő olvadék átalakíthatja a Déli-óceán áramlatait, élővilágát. Még nem értjük teljesen.

A lényeg

Az Antarktisz alulról olvad, gyorsabban, mint hittük. A jégtáblák nem csak szenvedik a felmelegedést – maguk segítik a pusztulásukat geológiai furcsaságaikkal.

Jóleső emlékeztető: a klímakutatás folyton új rétegeket fed fel. Minden új réteg magasabbra teszi a tétet.