Az antarktiszi jégpolcok rejtett gyengesége

Képzeld el, hogy a házad alapja hirtelen megreped, pedig eddig semmi baj nem volt vele. Pont ilyen meglepetés érte most a klímakutatókat Antarktiszt illetően.

Évek óta figyelik, hogyan olvasztja a felmelegedés a jeget, és emeli a tengerszintet. Egyszerű logika: több hő, több olvadás, több víz az óceánban. Csakhogy a jégtakaró alatt sokkal furcsább dolgok történnek, ráadásul sokkal veszélyesebbek.

Melegvíz-csatornák a jég alján

Képzelj el egy kis öblöt a tengerparton, ahová meleg áramlatok szivárognak be, és ott ragadnak. Most ezt szorozd meg egy svájci nagyságú jégpolccal – ez folyik most Antarktisz alatt.

Norvég kutatók nemrég fedezték fel: a jégpolcok alsó felületén mikroszkopikus csatornák vannak. Ezek nem sima gödrök. Hanem szűk utak, amelyek a meleg óceánvizet közvetlenül a jéghez vezetik. A víz nem távozik, hanem ott marad, és folyamatosan marja a jeget. Mint egy beépített fűtőszál a jégkrémben.

A hatás lavinaszerű

Ez önmagában sem tréfa, de a számok még ijesztőbbek. Kis mennyiségű meleg víz ezekben a csatornákban akár ezerszeresére gyorsíthatja az olvadást. Egy csepegésből özönvíz lesz.

A kutatás vezetője, Tore Hattermann jól mondta: a jég alja nem passzív alakzat. Aktívan segíti az olvadást. Ha a csatornák kitágulnak, az egész polc meginog, mint egy omladozó híd pillérei nélkül.

Mi köze neked ehhez?

Ha ezek a jégpolcok összeomlanak, már nincs gát a szárazföldi jég előtt. Milliárdok köbméternyi jég zúdul az óceánba. A tengerszint gyorsabban emelkedik, mint gondoltuk.

A modelljeink eddig figyelmen kívül hagyták ezeket a kis csatornákat. Úgy számoltunk, mintha nem léteznének. Ezért lehet, hogy a vártnál hamarabb érnek el minket a következmények – áradásokkal, elárasztott partvidékekkel.

Hogyan bukkantak rá?

Senki sem úszkált a jég alatt. Részletes térképeket készítettek a polc alsó felületéről, aztán számítógépes szimulációkat futtattak. Megnézték, mi történik sima jégen és csatornásan, hideg és meleg vízben egyaránt. Az eredmények kijózanítóak voltak.

Mi vár ránk?

Városi part menti településeknek sürgősen fel kell készülniük. Évtizedek helyett évek lehetnek hátra az építkezések átalakítására.

Jó hír: mostantól beleírhatjuk ezt a modellekbe. Rossz hír: még nem tudjuk, mennyire elterjedt ez a jelenség, és mennyire gyorsan rombol tovább.

Mi a következő lépés?

Ez a felfedezés olyan, mint egy sötét szoba ajtaja, amit kinyitva kiderül, hogy nagyobb a baj, mint hittük. Most versenyt futnak a kutatók, hogy pontosítsák az idővonalakat. Csökkenteni kell a kibocsátást, ez biztos. De a jég alját nem lehet megjavítani, mint egy csövet. Csak megelőzhetjük a legrosszabbat.