Az agy, ami meglepte a tudósokat

Hadd mondjak valamit, ami téged is letaglózhat.

A kutatók nemrég rájöttek, hogy az agyunk sokkal korábban elkezd döntéseket hozni, mint ahogy azt valaha is gondoltuk. Olyan döntésekről van szó, amikről egész idáig azt hittük, hogy a "gondolkodó" részekben születnek — de kiderült, hogy valójában az érzékelő régiókban indulnak el. Azokban a részekben, amiket eddig csak passzív bemenetként kezeltünk.

Ez az illinois-i egyetem kutatóitól származik, és őszintén szólva? Nekem ez teljesen átírja azt, ahogy évtizedek óta gondolkodunk a döntéshozatalról.

Hogyan gondoltuk eddig az agyat működni

Sokáig úgy képzeltük, hogy az agy egy gyári futószalagként működik. Az információ beérkezik az érzékeken keresztül, fokozatosan "fejlettebb" agyi területek felé halad felfelé, végül eljut a frontális kéregig — ez a döntéshozatal központja az agy elülső részében.

Ez az elképzelés annyira bevetté vált, hogy rengeteg mesterséges intelligencia rendszer építését is inspirálta. Ha az agy lépésről lépésre, egy irányba dolgozik, miért ne építenénk úgy az AI-t is?

De itt a lényeg: az evolúció több százmillió éven keresztül csiszolta a biológiai intelligenciát. Lehet, hogy van egy hatékonyabb megoldás, mint a jelenlegi AI megközelítés?

Mit találtak a tudósok

Professor Yurii Vlasov csapata úgy döntött, hogy alaposan megnézi, mi történik az agyban döntéshozatal közben. Egereket tanulmányoztak virtuális valóságban, és meglepő felfedezésre jutottak.

Az elsődleges szomatoszenzoros kéreg — az egyik legkorábbi érzékelő feldolgozó terület — döntéssel összefüggő aktivitást mutatott. Olyan aktivitást, amit eddig csak az agy "döntésközpontjában" vártunk volna. Ez azt sugallja, hogy a döntéshozatal nem valami hierarchia csúcsán történik. Elosztott. Együttműködő. Inkább olyan, mint a különböző agyi területek közötti párbeszéd, nem pedig egyirányú parancslánc.

És itt jön a java — ezek a korai érzékelő régiók nem csak fogadják az információt a magasabb agyi területekről. visszafelé is hatnak rájuk hurkokon keresztül. Az információ folyamatosan mindkét irányban áramlik.

Miért fontos ez az AI számára

Most jön a tech-rajongóknak igazán érdekes rész.

A jelenlegi AI rendszerek hihetetlenül erősek, de hihetetlenül energiaigényesek is. A nagy nyelvi modellek betanítása rengeteg számítási kapacitást és áramot igényel. De az agyad? Hihetetlenül összetett feladatokat hajt végre nagyjából 20 wattból — körülbelül annyiból, amennyi egy halvány izzó működtetéséhez kell.

Professor Vlasov gyönyörűen fogalmazott: "Egy milliárd év evolúciójából akarunk tanulni." Miért ne tanulmányozhatnánk inkább, hogyan szerveződik a biológiai intelligencia építészeti szinten, és használhatnánk ezeket az elveket jobb AI építéséhez?

Ez a kutatás azt sugallja, hogy a titok talán azokban a visszacsatolási hurkokban rejlik. A jelenlegi AI rendszerek jellemzően egyirányúak — az információ áthalad, és kapunk egy kimenetet. De ha olyan AI-t tudnánk tervezni, ami jobban összekapcsolt, kétirányú útvonalakkal rendelkezik, talán okosabb ÉS hatékonyabb rendszereket hozhatnánk létre.

Mit NEM jelent ez

Óvatos akarok lenni itt, mert a kutatók maguk is sietnek hangsúlyozni, hogy ez nem egy kész terv az AI számára. Az agy "neurális kódja" még nagyrészt ismeretlen. Nem értjük teljesen, hogyan koordinálják ezek a visszacsatolási hurkok egymást időben.

De ez a kutatás új irányt mutat. Új gondolkodásmódot arról, hogyan nézhetne ki az intelligencia.

A nagyobb kép

Valamit őszintén reménykeltőnek találok ebben a kutatásban. Olyan pillanatban vagyunk, amikor az AI hihetetlenül gyorsan fejlődik, de hatalmas erőforrásokat is felemészt. Az az ötlet, hogy egy milliárd év evolúciójából tanulva építhetnénk olyan technológiát, ami egyszerre képesabb és fenntarthatóbb — ez az a fajta gondolkodás, amire szükségünk van.

Az agyad most dolgozik, döntéseket hoz, és életben tart téged annyi energiából, amit a telefonod töltője használ. Ez elképesztő. És minél többet értünk meg ebből, annál jobb lehet a technológiánk.

Szóval legközelebb, amikor döntést hozol — akár labdát fogsz, akár azt választod, mit egyél, akár azt döntöd el, hogy végigolvasod ezt a cikket — ne feledd: az agyad valami sokkal bonyolultabb és hatékonyabb dolgot csinál, mint amit valaha is elképzeltünk.

És még annyi mindent meg kell tanulnunk.