Az Északi-sarkvidék jégbezárt időzített bombája: az ősi szén ébredezik (és ez nagy baj)

Gondoltál már arra, mi történik az évezredek óta permafrostban fagyott levelekkel, növényekkel? Ha igen, jókora problémára bukkantál. Tudósok friss kutatása most megmutatta: a felolvadó ősi szén egyre nagyobb veszélyt jelent.

Miért fontosak az északi folyók?

Az alaszkai folyók ritkán kerülnek szóba. Pedig ezek szállítják a globális édesvíz-áramlás 11 százalékát az óceánokba. Az Északi-jégtenger pedig csak az óceánok 1 százalékát adja. Tehát ezek a vizek óriási hatással vannak a Föld egyik legsérülékenyebb rendszerére.

Képzeld el: kis pohárba öntesz erős koncentrátumot. Minden hatás sokkal erősebb, mint egy nagy vödörben.

A permafrost titka – most már értjük

A permafrost alatt van egy "aktív réteg", ami nyáron felolvad, télen újra megfagy. A melegedéssel ez a réteg mélyül. Így az alatta rejtőző ősi szerves anyagok víz éri.

A szénben gazdag maradványok ekkor lebomlanak, oldódnak, és oldott szerves szénként (DOC) jutnak a folyókba. Az óceánban szén-dioxiddá alakulnak, ami egyenesen a légkörbe kerül. Ez felpörgeti a klímaváltozást – mintha gázt adnánk a globális felmelegedésnek.

Hogyan mérjünk megközelíthetetlen helyeken?

Az északi folyók távoli vidékeken folynak, nincs mindenhol mérőállomás. Kevés a pontos adat.

Itt lép be Michael Rawlins, a Massachusetts-i Amherst Egyetem kutatója. 25 éve fejlesztett Permafrost Vízháztartási Modellt. Ez szimulálja a hófelhalmozódást, az olvadást, az aktív réteg változásait – és megjósolja a történteket.

Áttörés a számítási kapacitással

Régebben a modell csak 25 km-es felbontásban működött – olyan, mintha repülőről néznénk fákat. Most 1 km-es részletességgel futtatták Wisconsin méretű területen, 1980-tól 2023-ig, 44 évet. Egy szimuláció 10 napig robogott szuperszámítógépen.

Az eredmények aggasztóak.

Három riasztó tendencia

Növekszik a lefolyás. Több víz ömlik a folyókba az északi tájról. Ez mélyebb olvadás jele.

Több szén a vízben. A folyók nem csak több vizet, hanem jóval több oldott szerves szént szállítanak az óceán felé.

Hosszabb olvadási szezon. A tavasz korábban jön, az ősz később ér. Több idő a szénkioldódásra.

A következő 80 évben a lefolyás akár 25 százalékkal is nőhet, a talajvíz még jobban.

Északnyugat-Alaszka a legkritikusabb

A szénkiadás nem egyenletes. Északnyugat-Alaskán a legnagyobb a növekedés. Ott lapos a terep, évtízezredek óta gyűlik a szerves anyag a permafrostban. Ez olyan, mint egy hatalmas fagyott üzemanyag-raktár, ami most meggyullad.

Miért számottevő ez a kutatás?

A hír sötét, de a tanulmány világossá teszi a probléma mértékét. Most már pontosan megmondhatjuk a part menti közösségeknek, természetvédőknek, politikusoknak: ennyi szén jön a folyókon, erre kell felkészülni.

Nem megoldás, de kiindulópont. Nem orvosolhatsz, amit nem ismersz pontosan.

A kemény valóság? Az Északi-sarkvidék ördögi kör: melegedés olvastat, az kiold szént, az tovább melegít. Mint csúszkálás közben gázt adni.