A szaglás nagy rejtélye

Képzeld el: tökéletesen értjük, hogyan látod a színeket, hogyan hallod a zenét, hogyan érzed a tapintást. De a szaglás? Ott a tudósok vakon tapogatóznak évtizedek óta.

„A szaglás igazi rejtély” – mondja Sandeep Datta, a Harvard neurobiológus professzora. És nem túlzás. A szemünkben csak három színreceptor van. Az orrunkban? Több mint ezerféle szagérzékelő. Ennyi bonyolultságot nehéz kibogozni.

Régóta azt hittük, ezek a receptorok káoszban hemzsegnek az orrban, mint confetti egy bulin. Hát, tévedtünk nagyot.

Áttörés: az orrunk rendezetten működik

Datta csapata merész dolgot művelt. Öt és fél millió idegsejtet vizsgáltak meg 300 egérből, génszekvenálással. Az eredmény? Megdöbbentő.

Nem káosz, hanem rend – hihetetlenül szép rend.

A szagreceptorok nem véletlenszerűen helyezkednek el. Vízszintes csíkokban sorakoznak, mint egy kőzetrétegek metszete. Minden csík hasonló szagokra érzékeny neuronokat rejt, fentről lentig. Az orrunknak saját, láthatatlan irattára van.

És mi a legdurvább? Ez a mintázat minden vizsgált egérben szinte azonos. Nem véletlen – ez alapvető tervezési elv.

Hogyan állítja össze az orr ezt a térképet?

Felmerül a kérdés: honnan tudja az orr, hogyan rendezkedjen el? A válasz: egy retinsav nevű molekula.

Képzeld el kémiai gradiensként: hol erősebb, hol gyengébb koncentráció. A fejlődő idegsejtek „olvassák” ezt, és pozíciójuk szerint aktiválják a megfelelő szagreceptort. Ez a természet GPS-e.

Ha a kutatók mesterségesen változtattak a retinsav-szinten, az egész szag-térkép elmozdult fel vagy le. Bizonyíték, hogy ez a molekula az építész.

Mi köze ennek hozzád?

Szép a térkép, de miért érdekel? Mert évente milliók veszítik el szaglásukat. COVID, öregedés, sérülés, agyrázkódás. Jelenleg nincs ellenszer: se tabletta, se műtét.

Dattaék szerint ez a térkép új utakat nyit. Lehetőségek: őssejt-terápia sérült receptorok pótlására. Vagy agy-komputer interfész, ami megkerüli a hibát. Vagy valami teljesen új.

„Szaglást nem lehet javítani alapvető megértés nélkül” – fogalmaz Datta. Igaza van. Ismerni kell a rendszert, ha meg akarod javítani.

Mi a helyzet az emberrel?

Ez egereken történt. Egereken 20 millió szaglósejt és ezer receptor van. Embereken 400 receptor, de más a felépítés.

Kérdés: nekünk is vannak ilyen csíkok? Hasonló-e a térképünk? Ezt kutatja most Datta csapata.

Szerintem igen, az evolúció újrahasznosít jó ötleteket. Alig várom az eredményt.

Miért fontos ez a kutatás?

Ami igazán megfog: a szaglás az életünk szerves része. Nem csak veszélyfelismerés vagy étkizőzás. Emlékek, érzelmek, világkapcsolat – mind szagokhoz kötődik.

Szaglásvesztés valódi depresszióhoz vezet. Emberek úgy írják le, mintha egy dimenzió tűnne el. Ha ez a kutatás segít visszahozni, életeket ment.

Ez az a tudomány, ami miatt érdemes izgulni.

Te mit gondolsz? Megváltoztatja-e ez a tudat, hogy az orrod titokban profi rendszerező? Írj kommentet!