A japán eredettörténet, amit rosszul tudtunk

Évtizedekig egyszerű sztori keringett a japán népesség kialakulásáról. A jómongyűjtögetők évezredeken át lakták a szigeteket. Aztán keleti ázsiai gazdálkodók érkeztek rizzsel és új eszközökkel. Kész, ez volt a teljes kép. Vagy mégsem?

A valóság izgalmasabb. Most kiderült: hiányzott egy fontos darab.

Hatalmas DNS-vizsgálat forgatja fel a tudást

A RIKEN kutatói alaposan nekifogtak a témának. Több mint 3200 japán DNS-mintát gyűjtöttek össze – Hokkaidótól Okinawáig. Nem aprózták el: az egész genomot feltérképezték, minden egyes bázispárját.

Ez óriási ugrás. A régi módszerekhez képest 3000-szer több adat állt rendelkezésre. Mintha homályos felvételből kristálytiszta képre váltanánk.

A Science Advances-ben megjelent eredmények üzentek: sokkal bonyolultabb a helyzet.

Meglepetés: harmadik ősnép bukkant fel

A DNS-adatok egy harmadik nagy őscsaládot fedtek fel. Ez északkelet-ázsiai gyökerekkel bír, talán az emisi néphez kötődik. Nem kettő, hanem három fő ág alkotja a japán géntérképet.

Képzeld el: olyan, mintha hirtelen kiderülne, van egy ismeretlen ágad a családfán.

A vezető kutató, Terao Csikasi így fogalmazott: „A japánok génállománya nem olyan egyöntetű, mint hittük.” Régiók között óriási különbségek rejlenek.

Régiók szerint más-más örökség

A földrajz mindent eldönt. A génösszetétel helytől függően változik.

Okinawán a jómongyűjtögetők nyoma a legerősebb, 28,5 százalék. Nyugat-Japánban viszont csak 13,4 százalék.

Miért? Nyugaton erős a han kínai hatás, főleg i. sz. 250–794 között érkező hullámok miatt. Nemcsak emberek jöttek: kormányzati rendszer, írás, iskolarendszer is.

Az emisi-szerű örökség északkeleten dominál, nyugat felé gyengül. A géntérkép mutatja a táj历史的 ujjlenyomatát.

Ősi DNS Neanderthaloktól és Denisovától

Döbbenetes részlet: a kutatás megmérte a Neanderthal- és Denisova-DNS-t a mai japánokban. Ezek kihalt emberfajok keveredtek őseinkkel évtizedezredekkel ezelőtt.

Néhány darab megmaradt, mások eltűntek. És sok ma is hat ránk – egészségünkre.

44 ősi génrégiót találtak, néhány kelet-ázsiai sajátosság. Például egy denisovai darab az NKX6-1 génben 2-es típusú cukorbetegséggel függ össze, sőt, gyógyszerek hatását befolyásolhatja.

Neanderthal-gének bizonyos betegségekhez köthetők. Az ősök öröksége ma is él bennünk.

Mi következik ebből?

Japán gén története nem lineáris: nem „A jön, aztán B”. Inkább átfedő, kaotikus, földrajzhoz kötött. Északon, délen más az arány – logikus a szigetek miatt.

A 21. században is újul a tudásunk DNS-en keresztül. Minden technológiai lépéssel átírjuk a tankönyveket.

A válaszok bennünk voltak – jobb eszközök kellettek csak a kiolvasásukhoz.