Egy irodalmi meglepetés ókori sírból
Be kell vallanom – amikor először olvastam erről a leletről, kétszer kellett elolvasnom, hogy biztosan megértsem.
Egyiptomban, az Oxyrhynchus nevű lelőhelyen régészek egy papiruszdarabot találtak, amelyen Hésziodész Iliászának egy részlete szerepelt. A múmia nagyjából 1600 éves. És itt jön a érdekes rész: ez nem véletlenül került oda, és nem is későbbi hozzáadás volt. A papiruszt szándékosan helyezték el a balzsamozási szertartás részeként.
Eddig, amikor görög szövegeket találtak egyiptomi sírokban, azok mindig varázslatos vagy rituális jellegűek voltak – védelmező bűbájok, átkok, effélék. De ez? Ez Homérosz. A Homérosz. A nyugati irodalom egyik legfontosabb alakja.
Mi olyan különleges a Hajókatalógusban?
A beazonosított részlet az Iliász második könyvéből, a Hajókatalógusból származik. Ha valaki nem jártas a görög mitológiában (semmi baj, én sem vagyok profi!), ez az a szakasz, ahol Homérosz felsorolja az összes görög harcost és a hajóikat, miközben Trója felé készülnek. Gyakorlatilag egy ősi hőslistáról van szó – és több mint kétezer éve ez a nyugati irodalom egyik leghíresebb passage-e.
Az, hogy valaki ezt a konkrét szöveget választotta egy sírba, egyszerűen megdöbbentő. Ignasi-Xavier Adiego professzor, az oxyrhynchusi ásatás vezetője találóan fogalmazott: bár a lelőhelyen rengeteg görög papiruszt találtak az évek során, irodalmi művek funerális kontextusban való felbukkanása tényleg újdonság.
Oxyrhynchus: Kincsesbánya, ami sosem fogy el
Ha valaki azt kérdezi, hol van ez a hely, most elárulom. Oxyrhynchus a hellénisztikus-római Egyiptom egyik legjelentősebb városa volt, Kairótól nagyjából 190 kilométerre délre. A régészek és történészek körében azért vált legendássá, mert a száraz egyiptomi klíma páratlanul megőrizte az ókori papiruszokat.
A Barcelonai Egyetem régészeti missziója 1992 óta dolgozik itt – ez több mint harminc év aprólékos ásatás! És folyamatosan lenyűgöző dolgokat találnak. A legújabb lelet a necropolis 22-es szektorában, a modern Al Bahnasa város alatt álló 65-ös sírból került elő.
A csapat egy egész temetési komplexumot tárt fel: három mészkő kamra, díszített fa szarkofágok, és sajnos korábbi fosztogatás nyomai, amelyek néhány tárgyat megrongáltak. De nem minden veszett oda – ez a fantasztikus papirusz például megmaradt.
Miért fontos ez?
Itt jön az a rész, ahol igazán izgalomba jövök. Ez a lelet megkérdőjelezi azokat a feltételezéseket, amik az ókori kultúrák közötti kapcsolatokról eddig éltek a fejünkben. Tudtuk, hogy görögök és egyiptomiak együtt éltek olyan városokban, mint Oxyrhynchus, de az, hogy Homérosz művét beépítették az egyiptomi temetkezési szokásokba, mélyebb kapcsolatra utal – a görög irodalom őszinte megbecsülésére, nem csak a mindennapi használatra.
Görög volt az illető? Egyiptomi? Esetleg vegyes származású? Vagy annyira szerette Homérosz költészetét, hogy magával akarta vinni a túlvilágra? Valószínűleg sosem tudjuk meg biztosan, de nem csodálatos csak eltöprengeni rajta?
Ez elgondolkodtat arról is, hogyan bánunk mi ma a könyvekkel és az irodalommal. Virágot teszünk a sírokra, kedvenc tárgyakat, talán fényképeket a szeretteinkről. Talán az ókori egyiptomiak is ugyanezt tették – körülvették halottaikat azokkal a szavakkal, amelyek a legtöbbet jelentették nekik.
Mi következik?
A csapat természetesen folytatja a papirusz tanulmányozását és más sírok vizsgálatát is. Minden ilyen felfedezés újabb kirakós darab a rejtvényben – segít megérteni, hogyan éltek az ókori emberek, mit hittek, és mit tartottak értékesnek.
Addig is, gondolom, mindenki értékelheti a poétikáját: az egyik legősibb történet, amit valaha leírtak, elrejtve valaki pólyái között, aki több mint ezer évvel Homérosz után élt. A szavak valóban túlélnek minket.
Te mit gondolsz? Megváltoztatja ez a felfedezés, ahogy az ókori kultúrákról gondolkodsz? Szívesen olvasnám a véleményed!