Szóval az a helyzet a történelemmel...
Hallottad már azt a mondást, hogy "a történelmet a győztesek írják"? Nos, egy friss kutatás épp most adott egy igazán érdekes esettanulmányt arról, hogy ez a mondás milyen szó szerint érvényes lehet.
Alexander Johannes Edmonds és Eckart Frahm kutatók publikáltak eredményeket a Journal of Cuneiform Studies-ban, amelyek szerint az Asszír Királylista – amelyet a történészek több mint száz éve használnak az asszír uralkodók végleges nyilvántartásaként – legalább három királytól lehet megfosztva. És itt jön a lényeg: úgy vélik, ezeket az uralkodókat szándékosan törölhették.
Nem tudom, neked hogy van ezzel, de szerintem ez elképesztően érdekes. Nem valamilyen apróbb bürokratikus mulasztásról beszélünk. Hanem az ókori világ egyik leghatalmasabb birodalmáról, amely saját maga szerkesztette a Wikipedia-oldalát – citations nélkül.
A dráma: napfogyatkozás és hatalomátvétel
Had meséljek az első "hiányzó" királyról, mert az ő története tényleg izgalmas.
Bizonyítékok utalnak arra, hogy valaki Tiglat-Pileszer néven – amelyet már egy korábbi, híres asszír király is viselt – megpróbálta elmozdítani a hivatalosan elismert uralkodót, III. Aššur-dánt. De ez nem volt egy átlagos puccskísérlet. Közvetlenül egy napfogyatkozás után történt.
Az ókori világban az égi jelenségek, mint a fogyatkozások, nem csak szimpla látványosságok voltak – mélyen spirituális jelként értelmezték őket. Egy napfogyatkozás az istenek üzeneteként hangzott, ami tökéletes alkalmat adott valakinek, hogy isteni támogatást vindikáljon magának.
Ez a versengő Tiglat-Pileszer állítólag nagyjából egy évig uralkodott (i.e. 763-762 körül), mielőtt elmozdították. A bizonyítékot a British Museum egy agyagtáblája szolgáltatja, amely a uralkodása alatt kiadott királyi adományokat rögzíti. Tehát van bizonyítékunk arra, hogy ténylegesen irányított – de a hivatalos Királylista semmit nem mond róla.
Ez azért van, mert a hivatalos király, III. Aššur-dān "nyerte" a történelmet. És a győztesek, ahogy tudjuk, írhatják a feljegyzéseket.
Egy szobor fej nélkül
A második eset a klasszikus régészeti nyomozásra épül.
A kutatók már régóta tanácstalanságban voltak egy sztélé (ez egy faragott kőemlékmű) miatt, amelyet 1894-ben tártak fel Irakban. Egy király nevét kivakarták és Tiglat-Pileszer nevére cserélték. Több mint egy évszázada vitáznak a tudósok, hogy ez miért történhetett.
Edmonds és Frahm most egy egyszerű magyarázatot javasol: volt egy Salmanasszer nevű király, aki közvetlenül III. Tiglat-Pileszer hatalomra kerülése előtt uralkodott, i.e. 745-ben. Amikor III. Tiglat-Pileszer megszilárdította a hatalmát, gyakorlatilag azt mondta: "Nem, nem számítjuk azt a fickót előttem." És ezzel egy király eltűnt a hivatalos feljegyzésekből.
A harmadik eset talán a legijesztőbb: Aššur-uballiṭ nevű uralkodó. II. Tukultí-Ninurta király egyik szövege említ egy rituális edényt, amelyet ez a Aššur-uballiṭ állított helyre, de a Királylistán nem szerepel ilyen király I. Tukultí-Ninurta és II. Tukultí-Ninurta között.
Volt még egy sérült szobor is, amelyet az ókori Aššur városában találtak. A szobor egy királyi alakot ábrázol – de a feje hiányzik, azonkívül a karjai és a királyi jelvények is. Edmonds és Frahm azt sugallják, hogy ez a fej nélküli király lehet a feledésbe merült Aššur-uballiṭ.
Nem akarok túl drámai lenni, de... ez azért elég sok sérülés egy szoborhoz, nem? Elgondolkodtat az, hogy valaki nagyon, de nagyon elszánt volt, hogy eltörölje ennek a fickónak az identitását.
Miért fontos ez?
Itt kezdett el igazán gondolkodni ezen a kutatáson.
A kutatók azt javasolják, hogy az Asszír Királylista korántsem volt objektív történelmi feljegyzés. Ehelyett valószínűleg egyfajta "jogossági kánonként" működött – lényegében egy listaként azokról a királyokról, akiknek az uralmát az állam hivatalosan jóváhagyta.
Ha te voltál egy rövid életű uralkodó, egy rivális trónkövetelő, vagy valaki, aki elvesztette a hatalmi harcot, akkor nem kerültél be. Az adminisztrációd akár hónapokig vagy évekig is működhetett, de ha nem hivatalosan tartozol a megfelelő leszármazási vonalhoz vagy politikai frakcióhoz? Pattanj, eltűntél a történelemből.
Ez megváltoztatja, ahogy az ókori forrásokra gondolunk. Gyakran megbízható, semleges feljegyzésekként kezeljük az olyan dolgokat, mint a királylisták. De ezeket is politikai érdekek motiválták, mint bármi mást.
A nagyobb kép
Nézd, nem vagyok asszíriológus (ők a valódi szakértők, akik az ókori Mezopotámiát tanulmányozzák). De amit igazán meggyőzőnek találok, az az emlékeztető: a történelem nem csak "ami megtörtént" – hanem arról is szól, hogy ki mesélheti el a történetet, és miért marad meg bizonyos információ, míg más információ... nos, mondjuk úgy, hogy stratégiailag feledésbe merül.
Az Asszír Birodalom az ókori világ szuperhatalmai közé tartozott. Hatalmas úthálózatokat építettek, kifinomult adminisztrációs rendszereket fejlesztettek ki, és lenyűgöző művészetet és építészetet hoztak létre. A mai napig használjuk az "asszír" kifejezést bizonyos típusú szervezeti struktúrák leírására.
És mégis, még ennél a rendkívül jól dokumentált civilizációnál is annyi minden van, amit nem tudunk – vagy inkább: annyi minden, amit valaki nem akart, hogy tudjunk.
Amit Edmonds és Frahm tettek, az betekintést nyújt az ókori államvezetés kulisszái mögé. Megmutatják, hogy a hatalmi harcok, a politikai legitimitás és a történelmi emlékezet éppoly fontosak voltak i.e. 700-ban, mint ma.
Legközelebb, amikor valaki azt mondja neked, hogy a történelem objektív, említsd meg neki a három királyt, akiket töröltek az Asszír Királylistáról. Néhány dolog sosem változik.
Forrás: ScienceDaily – "Three New Kings of Assyria" tanulmány, publikálva a Journal of Cuneiform Studies-ban
https://www.sciencedaily.com/releases/2026/08/260824065549.htm