Ez a béka teljesen más, mint aminek látszik

Tudod, mit? Most kell ezt megosználnom veled, mert tényleg lenyűgözött.

Tudósok épp most fedeztek fel egy vadonatúj békafajt az Amazonas nyugati részén, az évszakosan elárasztott erdőkben. A neve Adenomera varcena, és itt jön a lényeg: ez a kis jószág egyszerűen ott rejtőzött az orrunk előtt — na jó, inkább az év bizonyos részeiben víz alá kerülő erdők levelei között.

Miért olyan izgalmas ez?

Kezdjük azzal, hogy kívülről szinte megszólalásig hasonlít más békákra ugyanebből a nemből. Tökéletes ikertestvérek, ha csak a külsejüket nézzük. De itt jön a érdekes rész — a kutatók kiderítették, hogy valójában két teljesen különböző fajról van szó. És hogyan? Két ügyes nyom vezette őket: a DNS és a hang.

Igen, jól olvasod. Minden békafajnak megvan a saját egyedi párzási hívása, és az Adenomera varcena-é egy rövid, lassú ritmusú hang. Gondolj rá úgy, mint a béka személyes csengőhangjára. A tudósok rögzítették ezeket a hangokat, összehasonlították rokon fajokéval, és voilá — az új béka dala egyértelműen különbözött. Találtak egy apró fizikai eltérést is: nincs sötét folt a könyöke alatti részen.

Ezt hívják a szakemberek „rejtélyes diverzitásnak" — amikor a fajok rendkívül hasonlítanak egymásra, de genetikailag teljesen mások. Olyan ez, mint amikor kiderül, hogy a szomszédod nem is a szomszédod, hanem valaki más, aki csak úgy néz ki mint ő. Meghökkentő, mi?

Otthon a vízben

De van még valami, ami különlegessé teszi ezt a felfedezést.

Az Adenomera nembe tartozó békák többsége a szárazföldi erdőket kedveli. Olyanok, akik szeretnek szilárd talajon lenni. De az Adenomera varcena? Ez a kis jószág az évszakosan elárasztott erdőkben érzi jól magát — olyan ökoszisztémákban, amelyek az év egy részében teljesen víz alatt vannak.

Ez teljes meglepetés volt. Kiderült, hogy ez a nem sokkal rugalmasabb életmódot folytat, mint korábban gondoltuk. A kutatók a Moa és Crôa folyók közelében találtak rájuk Brazília Acre államában, táncoltak (vagy bármit csinálnak a békák) olyan erdőkben, amelyek az évszakokkal együtt átalakulnak.

Ketyeg az óra

És most jön az a rész, ahol kissé aggódni kezdek — és szerintem te is fogsz.

Az éghajlatváltozás átalakítja az esőzések mintázatát és az áradások ütemezését az egész Amazonason. Mivel ez a béka egy konkrét árapály-ciklushoz alkalmazkodott, bármilyen változás az erdő elárasztásának idejében és mértékében felboríthatja a szaporodását. A tudósok egyelőre nem tudnak eleget a béka életciklusáról ahhoz, hogy pontosan megjósolják, mennyire lenne sebezhető.

De van egy még nagyobb kép, ami engem igazán elgondolkodtatott: a kutatók szerint rengeteg további Adenomera vonal létezik még, amelyeket hivatalosan nem írtak le. Olyan fajok, amelyek megvannak, de még nevet sem kaptak.

És itt jön a igazán elszomorító rész — Thiago R. Carvalho kutatót idézve: azok a fajok, amelyeket nem írtak le hivatalosan, nem kerülnek fel a védett fajok listájára. Kicsúsznak a rendszerből, jogilag és környezetileg is sebezhetők, potenciálisan kihalhatnak, még mielőtt egyáltalán tudnánk a létezésükről.

Miért számít a név?

Ahogy Célio F. B. Haddad kutató fogalmazott: az élőhelyek pusztításának üteme gyorsabb, mint képességeink felmérni, mi él ott valójában. Minden alkalommal, amikor leírunk egy új fajt, esélyt adunk neki a túlélésre. Amit nem ismerünk, azt nem tudjuk megvédeni.

Szóval igen, ez a parányi béka az egyedi dalával és a szokatlan víz alatti otthonával több mint egy érdekes tudományos tény. Emlékeztetőül szolgál, hogy bolygónk tele van olyan titkokkal, amelyek megértéséhez versenyt futunk az idővel.

Gondolj erre legközelebb, amikor egy új faj felfedezéséről hallasz. Mindegyik számít. Mindegyik egy kis győzelem egy sokkal nagyobb versenyben.

Forrás: ScienceDaily