A szádban élő titkos társadalom – és egy forradalmi új megközelítés

Először is: felejtsd el, amit eddig a baktériumokról gondoltál.

Amikor meghallod a "baktérium" szót, valószínűleg valami ilyesmire gondolsz: apró, veszélyes kórokozók, amelyeket irtani kell. Elő a fertőtlenítő szappannal, a szájvízzel, az antibiotikummal. Pusztítsd el mindet, ugye?

Hmm, nem egészen így működik. Sőt, tulajdonképpen soha nem is így működött.

Az szám, ami sokkolhat

A szádban nagyjából 700 különböző baktériumfaj él együtt. És ezek közül több is egész hasznos: segítenek az ételmaradékok lebontásában, féken tartják a potenciálisan káros fajokat, és általában végzik a maguk dolgát. A baj ott kezdődik, amikor ez a közösség felborul – amikor a rossz fajok túlsúlyba kerülnek.

Ez vezet a fogínybetegséghez. És itt jön a frusztráló rész: a hagyományos kezelések jellemzően elég durva eszközök. Az antibiotikumok, antiszeptikumok, kaparók – működhetnek, persze, de a káros baktériumok mellett rengeteg hasznosat is kiirtanak. Olyan ez, mintha az egész kertet felégetnéd, csak hogy megszabadulj a gaztól.

De most új kutatás jelent meg az npj Biofilms and Microbiomes folyóiratban, ami egy sokkal ravaszabb megoldást javasol. És komolyan, amikor elolvastam, ledöbbentem.

A lényeg: ahelyett, hogy megölnénk a baktériumokat, mi lenne, ha... beszélgetnénk velük? Vagy inkább: megszakítanánk a beszélgetésüket?

A baktériumok titkos nyelve

A tudósok ezt "quorum sensing"-nek, azaz populációs érzékelésnek nevezik. A lényege: a baktériumok folyamatosan kommunikálnak kémiai jelekkel. A szádban egyes fajok AHL molekulákat használnak erre. Minél több a baktérum, annál erősebb a jel.

Egy kutatócsoport – a Biológiai Tudományok Karáról és a Fogorvostudományi Iskola szakembereiből – arra volt kíváncsi, hogyan befolyásolja ez a kommunikáció a fogplakkot. És főleg: meg lehet-e változtatni a domináns fajokat, ha zavarjuk a beszélgetést?

Szakítsd meg a beszélgetést!

A teszthez speciális enzimeket, úgynevezett laktonázokat használtak. Ezek tulajdonképpen kémiai kommunikáció-zavarók – lebontják az AHL jelzőmolekulákat, mielőtt más baktériumok érzékelhetnék őket.

Az eredmény meglepő volt.

Amikor a kutatók megzavarták az AHL jelzést, a mikrobiális közösség átalakult. A plakk már nem a fogínybetegséggel társított fajok uralma alatt állt, hanem az egészséges szájhoz köthető baktériumok felé tolódott el.

Valódi, mérhető változásokról van szó – nem csak arról, hogy mindent kiirtunk és reméljük a legjobbakat.

Ökoszisztéma, nem csatatér

Mikael Elias, a Biológiai Tudományok Karának kutatója így fogalmazott, és szerintem ez remekül keretezi a dolgot:

"A fogplakk sorrendben fejlődik, ahogyan egy erdő ökoszisztémája. Az úttörő fajok, mint a Streptococcus és az Actinomyces, az első betelepülők a egyszerű közösségekben – általában ártalmatlanok és az egészséges szájhigiéniához kapcsolódnak. Az egyre változatosabb késői betelepülők között vannak a 'vörös komplex' baktériumai, mint a Porphyromonas gingivalis, amelyek erősen összefüggnek a parodontális betegségekkel."

Ez egy nagyon hasznos gondolkodásmód. A fogplakk nem statikus – idővel változik, ahogyan egy kiirtott mező fokozatosan erdővé alakul. A korai közösségeket jellemzően viszonylag ártalmatlan baktériumok uralják. Idővel, ha a feltételek megfelelőek (vagy inkább: kedvezőtlenek), problémásabb fajok költöznek be.

Az új megközelítés lényege gyakorlatilag az élőhely-kezelés. Ahelyett, hogy kiirtanánk az egész erdőt, olyan feltételeket igyekszünk teremteni, amelyek az egészségesebb ökoszisztémát támogatják.

Az oxigén nagyobb szerepet játszik, mint gondolnád

És van még egy részlet, ami igazán érdekes: az oxigénszint döntően befolyásolja, hogyan működnek ezek a bakteriális beszélgetések.

A kutatók felfedezték, hogy az AHL jelek az oxigénben gazdag területeken (például az íny felett) termelődnek, de ezek a jelek eljuthatnak és befolyásolhatják a baktériumokat az alacsony oxigénszintű helyeken is (az íny alatt). És itt a lényeg: a fogínybetegséggel társított baktériumok gyakran pont ezekben az alacsony oxigénjű zárványokban érzik jól magukat.

Amikor elegendő volt az oxigén, az AHL jelzés blokkolása az egészségesebb közösségeket támogatta. De amikor kevés volt az oxigén, további AHL jelek hozzáadása valójában elősegítette a betegséghez köthető fajok növekedését.

Ez emlékeztet minket arra, hogy ezek a mikrobiális ökoszisztémák rendkívül érzékenyek a környezetükre. Egy változó módosítása is láncolható hatásokat indíthat el.

Mit jelenthet ez neked?

Őszintén szólva: ez a kutatás még korai stádiumban van. Nem arról van szó, hogy jövő hónaptól kapható lesz egy új fogkrém. De az implikációk izgalmasak.

A agresszív vegyszeres öblítők vagy az egész szervezetet érintő antibiotikumok helyett a jövő kezelései célzott enzimeket alkalmazhatnak, amelyeket helyileg viszel fel. Ezek megszakíthatják a káros bakteriális beszélgetéseket, miközben a hasznos baktériumokat nagyrészt érintetlenül hagyják.

Ez egy finomabb megközelítés – az ökoszisztémával együttműködünk, nem ellene harcolunk.

És őszintén, úgy érzem, ez egy szélesebb körű változást képvisel abban, ahogyan a mikrobákról gondolkodunk. Régebben azt feltételeztük, hogy a baktérium = rossz, és a megoldás = kiirtás. Most kezdjük felismerni, hogy az egészséges mikrobiális közösségek valójában fontosak az emberi egészség szempontjából, és a cél nem a sterilitás, hanem az egyensúly fenntartása.

Ez a kutatás csak egy példa erre a változásra. És személyesen szerintem ez reménykeltő. Az a gondolat, hogy talán tudunk a baktériumokkal tárgyalni ahelyett, hogy háborút viselnénk ellenük, érettebb kapcsolatnak tűnik azzal a mikroszkopikus világgal, amelyet a testünkkel megosztunk.

Meglátjuk, hova vezet ez. De addig is: talán érdemes kicsit lazítani a szuper-erős szájvizen, és emlékezni arra, hogy nem minden baktérium az ellenség.

Forrás: ScienceDaily