A váratlan fordulat a hüllők történetében

Képzelj el egy ősi hüllőt, ami úgy döntött: elég a négy lábból, innentől csak kettőn járkál. Nem egyik napról a másikra, hanem évmilliók alatt. Pontosan ezt művelte a Sonselasuchus cedrus, egy furcsa triász kori jószág. A Washingtoni Egyetem kutatói most feltárták ezt a rejtélyt – és igen, a természet régen sokkal őrültebb volt, mint gondoltuk.

Nem dínó, mégis dínószerű

Ez a kis hüllő nem tartozik a dinoszauruszok közé, bár kinézetre simán lehetett volna. A shuvosauridák csoportjába illik, ami a krokodilok távoli rokona. Ám ez a faj valami hihetetlenre fejlődött: olyan lett, mint az ornithomimidák, azok a gyors, kétlábú dinók, amik sprinteltek a réteken.

A csavar? Fiatal korában egyenlőek voltak a mellső és hátsó lábak. Aztán felnőttkorban a hátsók vadul elongálódtak, izmosodtak. Végül már csak két lábon volt kényelmes a közlekedés. Pudli méretűre nőtt, de a lábai igazi sprinteré lettek.

Hogyan bukkantak rá a titokra?

Elliott Armour Smith, a kutatás vezetője, PhD-hallgatóként elemezte a csontokat. Több száz fosszíliát mértek meg, különböző korú egyedektől. Fiatalokon kiegyensúlyozott végtagok, felnőtteken óriási hátsó lábak – világos minta rajzolódott ki.

Ez olyan, mintha egy állat fokozatosan tanult volna járni a kúszás után. Csakhogy ez generációkon át tartott.

Az arizonai kincsbánya

A Petrified Forest Nemzeti Parkban, 2014-ben kezdtek ásni Christian Sidor professzorék. Egyetlen rétegből közel ezer Sonselasuchus-csontot szedtek elő. Tíz év alatt háromezerre duzzadt a gyűjtemény – ritka csemege a paleontológusoknak.

Ez a tömeges lelet megmutatta az egyedek teljes fejlődését. Általában csak álmodoznak ilyesmiről a szakemberek.

Milyen lehetett élőben?

Nem volt félelmetes óriás. 60 centi magas, kis kutyaméretű. Fog nélküli csőrös pofa, nagy szemgödrök, vékony, üreges csontok. Könnyű, fürge vadász lehetett a triász erdőiben.

A cedrus név a környékbeli cédrusfáktól jön – szó szerint "cédrusos krokodilrokon".

Független fejlődés, azonos kinézet

Ez a lényeg: a krokodil-ág és a dinoszaurusz-ág külön úton járt, mégis ugyanolyan lett. Mindkettő kétlábú, csőrös, könnyű alakká változott. Ugyanazt a fülledt erdőbeli rést töltötték be.

Konvergens evolúció – a természet egyik legmenőbb trükkje.

Az ásatás folytatódik

A hely még mindig ontja a leleteket. Több mint harminc egyetemista és önkéntes dolgozott ott. Sidor szerint "nem fogy ki". Halak, kétéltűek, dinók, más hüllők is jönnek még.

Szó szerint ajándék, ami sosem fogy el.

Miért fontos ez egyáltalán?

Megborítja a régi elképzeléseket. Azt hittük, ha egy faj négy- vagy kétlábúvá válik, az kőbe van vésve. De a Sonselasuchus bizonyítja: az evolúció rugalmasabb, mint hittük.

A paleontológia folyton meglep. Új ásatásokkal újraírjuk a tankönyveket – ez tesz izgalmassá a tudományt.