Az óceán hőmérője

Na, ez azért elég klassz: a tudósok szó szerint nézik, ahogy az El Niño kialakul – az űrből.

A NASA Sentinel-6 Michael Freilich műholdja – és igen, úgy hangzik, mint egy sci-fi film szereplője – már évek óta figyeli a Csendes-óceánt. Most pedig valami olyat vett észre, ami a kutatók figyelmét is megragadta.

Hatalmas, szokatlanul meleg víztömeg gyűlik össze Dél-Amerika partjainál. A víz hőmérséklete és a tengerszint is mérhetően magasabb a megszokottnál. A műhold annyira érzékeny, hogy parányi, hüvelyk-töredéknyi változásokat is képes érzékelni, több mint 1300 kilométeres magasságból. Elég vad, ugye?

Mi az a Kelvin-hullám? (Nem, nem kell fizikázni)

Itt kezdődik az érdekes rész. A felmelegedés valamihez kapcsolódik, amit Kelvin-hullámnak hívnak. Mielőtt bárki elaludna, magyarázzam el egyszerűen:

Képzeld el, hogy megkocogtatod egy medence felszínét. A víz nem marad ott, ahol megkocogtattad – hullám keletkezik, ami végigsöpör az egész medencén. A Kelvin-hullámok is így működnek, csak éppen óriásiak – akár több száz kilométer szélesek – és a Csendes-óceánon át keletkeznek.

Ezek a hullámok akkor alakulnak ki, amikor a nyugati Csendes-óceán feletti szélirány megfordul. A szokásos keleti szél helyett most az ellenkező irányba fúj. Ez pedig lehetővé teszi, hogy az addig a nyugati részen felgyülemlett meleg felszíni víz visszasodródjon Dél-Amerika felé.

És itt jön a lényeg: ha egymás után több Kelvin-hullám alakul ki hónapokon keresztül, El Niño feltételek jöhetnek létre. A meleg víz felhalmozódik Peru, Ecuador és Kolumbia partjainál, és hopp – máris van egy El Niño esemény.

Miért kell ez nekünk?

Lehet, hogy azt gondolod: "Jó, az óceán egy kicsit melegebb. Na és?"

De az El Niño sokkal több, mint csak meleg víz. Alapvetően megváltoztatja az időjárási mintákat a Föld körül. Arról van szó, hogy:

• Aszályok egyes területeken, míg mások víz alá kerülnek
• A futóáramlat eltolódása, ami megváltoztatja a viharok útját
• Láncolt hatások a mezőgazdaságra, vízkészletekre, sőt a közlekedésre

Gondolj így rá: az óceán és a légkör olyanok, mint a legjobb barátok, akik folyton beszélgetnek egymással. Amikor az óceán felszíne felmelegszik a keleti Csendes-óceánon, az megváltoztatja a légkör viselkedését. Aztán ez a változás kiterjed, és időjárást befolyásol távoli területeken is.

Vannak enyhe El Niño-k – azok főleg a trópusi Csendes-óceán környékét érintik. De a nagyok? Az 1997-98-as és a 2015-16-os események Afrikában aszályt, Kaliforniában áradást okoztak, és felborították a világ ökoszisztémáit és gazdaságait.

A előrejelzés? Majd kiderül

Itt az őszinte válasz a tudósoktól: még nem tudjuk, mekkora lesz ez az El Niño.

"Már kezdi utolérni magát" – mondja Josh Willis, a NASA Jet Propulsion Laboratory tengerszintkutatója. "Majd meglátjuk, mekkorára nő."

Az El Niño események általában november és január között tetőznek, szóval még hónapok vannak hátra, mire tisztán látjuk a képet. De az előjelek megvannak, és a NASA figyeli őket.

Ami engem tényleg lenyűgöz ezen az egészen, az az, hogyan használjuk a technológiát arra, hogy lényegében a Föld életjeleit mérjük. Nem csak passzívan várjuk, hogy megérkezzen az El Niño – követjük a pulzusát, mérjük a hőmérsékletét, és szinte valós időben követjük az útját az óceánon keresztül.

Ha belegondolsz, ez egészen figyelemre méltó.

Mit kezdhetünk ezzel az tudással?

Őszintén? A legtöbbünknek nem sok dolga van vele – csak tájékozódni és talán értékelni azt a lenyűgöző mérnöki munkát, ami mindezt lehetővé teszi.

De a gazdálkodók, vízgazdálkodók, katasztrófaelhárítók és döntéshozók számára aranyat ér ez az adat. Minél több előzetes információnk van a potenciális szélsőséges időjárásról, annál jobban felkészülhetünk.

A Sentinel-6 misszió 2020 óta figyeli óceánjainkat, és egy 1992-ig visszanyúló hosszabb adatsor része. Ez azt jelenti, hogy a tudósok több mint harminc éve követik a tengerszinteket és az óceán hőmérsékletét. Szó szerint azt nézzük, ahogy bolygónk klímatörténete kibontakozik, egy műhold-áthaladásról műhold-áthaladásra.

Szóval legközelebb, amikor hallasz arról, hogy az El Niño valahol a világon befolyásolja az időjárást, jusson eszedbe: valahol az űrben, egy NASA-tudósról elnevezett műhold segít minket előre látni.

Elég menő, ugye?

Forrás: NASA/ScienceDaily