Versenyfutás az idővel: Elérjük az AI-szingularitást, mielőtt Moore törvénye lejár?

Moore törvénye: Prédikció, ami évtizedekig tartott

1965-ben Gordon Moore, az Intel egyik alapítója észrevette: a számítógépes chipeken lévő tranzisztorok száma kétévente megduplázódik. Grafikonra tette, tízéves trendként. De ez a jóslat önmagát beteljesítő próféciává vált. Ötven éve hajtja a telefonokat, szuperszámítógépeket.

A zsugorítás varázsa szobányi gépekből zsebméretű óriásokat csinált. Csakhogy a fizika közbeszól. A tranzisztorok nem menekülhetnek atomnagyság alá. Nanométeres méretben kvantumhatások miatt megbízhatatlanok, drágák, nehezen gyárthatók. Az Intel 14 nm-ről 10 nm-re öt évig küszködött – a két év helyett. Szakértők, mint a MIT-es Charles Leiserson, 2016-ra temették a törvényt.

(Ábra a tranzisztorsűrűség lelassulásáról – ipari adatok alapján)

Szingularitás: Az istenkirály AI álma

A jövőkutatók a technológiai szingularitást kergetik. Ott az AI túlszárnyalja az embert, és lavinaszerű fejlődés indul. AGI: mesterséges általános intelligencia, ami emberi agy, de milliárdszoros teljesítménnyel. Sam Altman, az OpenAI-vezér szerint forradalmasítja a munkát, meggyógyítja a betegségeket.

Probléma: ehhez gigászi számítási kapacitás kell. Az emberi agy exaf lopon fut – ez kvintillió művelet másodpercenként –, mindössze 20 wattal. A Frontier, mai leggyorsabb szuperszámítógép ehhez milliószor több áramot eszik. Szingularitáshoz városméretű adatközpontok kellenek, amelyek hőt és energiát nyelnek.

Nincs gyors megoldás: A fizika győzedelmeskedik

Cégek óriáschipekkel és hatékonyságnöveléssel küszködnek, de ez foltozgatás. Hosszú távon semmi sem kész:

• Nukleáris fúzió: Tisztán végtelen energia ígérete, de évtizedekre vagyunk – egyetlen reaktor sem termel nettó többletet.
• Kvantumszámítógép: Speciális feladatokra izgalmas, de mínusz 273 fok közelében kell hűteni, atomfogókkal szerelni. Fogyasztói verzió? Sci-fi.
• Dyson-gömb: Altman ötlete, a Nap körbezárása csillagenergiáért. Bolygókat kell lebontani anyagként. Közben 750 millió embernek nincs áram.

A Kardasev-skála bolygóméretű gépeket képzel, de az elmélet, nem tervrajz.

Agyműködés kontra bitek: A nyers erő nem elég

Ha meglesz az exaf lopos szörny, tudatos lesz? A számítógép kiszámítható: lassítsd, és követheted minden bitjét. Az agy kaotikus: neuronok szövik össze érzékeket, érzelmeket, emlékeket. Barát arcát meglátod – azonnal felismered, érzelem árad, integetsz. Életed szerelvénye formálja.

Nem értjük teljesen. Antidepresszánsok segítenek, de miért? Vers vagy fények szikrája felébreszti a régieket. AI adatmintákat másol, de újat nem talál ki. Mas Subramanian kémikus YInMn Blue pigmentjét gép nem álmodta ki – listákat adott, emberek válogattak. Gép tesztel brute force-szal, nem nulláról alkot.

(Az agy hatékonysága veri a gépeket – NIST-adatok)

Pszichológia kontra tudomány: AI-hype szitálás

Milliárdok ömlenek befektetők zsebébe "szingularitás-részvényekbe", cégek AI-t erőltetnek. De szakértők, mint Murray Shanahan figyelmeztetnek: nagy nyelvi modellek statisztikai papagájok, nem gondolkodnak. Ne emberiítsük túl. Igazi AGI? Évtizedek, miközben energiaválság és klímaváltozás sürget.

Moore vége riadó: innováljunk máshogy – AI-specifikus chipek, agyat utánozók. De holnap isten-AI-t ígérők? Cirkuszosok, akik dobokat symphony-jegyként adják el.

A futás folyik, de a fizika nem siet. Okosan költsünk: földön járó techre, ne sci-fire.

Forrás: Popular Mechanics – A szingularitásért folyó verseny Moore törvénye előtt