A víz szennyeződése egyre súlyosabb, és az egyik legmakacsabb bűnös egy olyan vegyszerfamília, ami szinte sosem bomlik le. Egy kutatócsoport most kitalálta, hogyan fogják el őket egy olyan szűrővel, ami olyan hatékony, hogy hihetetlennek tűnik.

Évekig azt hittük, milliók kellenek egy kvantumszámítógépből, hogy feltörje az internetes biztonságot. Egy friss, döbbenetes tanulmány most ezt 99,95 százalékkal csökkentette. Miért érdekel ez téged, és mi történik a színfalak mögött?

Képzeld el: elveszik egy 40 méteres hadihajó az óceánban, és harminc évig senki sem tudja bizonyítani, mi történt vele. Pont ez esett meg az HMS Tygerrel – mígnem okos búvárok és történelmi iratokkal feltáró nyomozók megfejtették a rejtélyt.

Képzelj el egy rozsdás, kagylókkal borított gépet az óceán mélyén, ami kiderül, hogy a világ első számítógépe. Pont ez történt, és több mint egy évszázad titokzatos rejtélye után a tudósok most megfejtették a találmány történetét – olyan technikával, amit fekete lyukak ütközésének gravitációs hullámait kimutatására használnak.

2023-ban tudósok olyan energiájú szubatomi részecskét észleltek, ami fizikai ismereteink szerint egyáltalán nem létezhetne. Új kutatás szerint egy az idő kezdetétől rejtőző, éppen felrobbanó fekete lyukból érkezett – és ha igazuk van, hamarosan feltárulnak az univerzum legnagyobb titkai.

Egy űrkő csapódott a Holdba 2009 és 2012 között, de ezt a tudósok csak most vették észre, miközben műholdfotókon keresték a változásokat. Ez az új kráter valami hihetetlent mutat: a Hold nem az az öreg, mozdulatlan szikla, aminek eddig hittük – még ma is kapja a térbeli törmelékektől a pofonokat.

Beindították a SuperCDMS-et, az egyik legmerészebb sötétanyag-detektort, amit valaha építettek. A kanadai nikkelbánya közel egymérföldes mélységében hűtötték le a világűrnél is hidegebbre. Mostantól a világegyetem legkeresettebb láthatatlan részecskéjét fogja vadászni – és lehet, hogy meg is találja.

Tudósok végre kitalálták, hogyan kereshetünk tényleg olyan dolgokra, amikről a fizikusok évtizedek óta csak teoretizálnak: apró remegésekre és hullámokra a téridő anyagában. Egy friss áttörés gyakorlati útmutatót ad ahhoz, hogyan észlelhetjük ezeket a szellemszerű torzulásokat a meglévő lézeres detektorainkkal.

Közel nyolc évtized után, a Fülöp-szigeteki árok nyomasztó sötétségében pihenve, a II. világháború egyik legbátrabb hadihajóját végre azonosították. A USS Johnston, amely lehetetlen hősiességgel állt ellen a túlerőben lévő japán flottának, most megfagyva az időben hever a tengerfenéken – és amit a kutatók ott találtak, libabőrös lesz tőle.

Mielőtt műholdak, drónok és felderítőgépek jöttek divatba, egy különc léghajórajongó, Thaddeus Lowe véletlenül megalapozta Amerika első légi kémprogramját – éppen az amerikai polgárháború kitörésekor. Ez a hihetetlen sztori mutatja meg, hogyan változtatta meg egy ember héliumos léghajó iránti szenvedélye a katonai hírszerzést örökre.

Tudósok bebizonyították: a férfi termékenységet kikapcsolhatjuk, mint egy kapcsolót – aztán visszakapcsolhatjuk. Hat év kutatás után a Cornell Egyetem kutatói rátaláltak a módszerre, amivel a spermatermelést szüneteltetni lehet, tartós károsodás nélkül. Ez közelebb visz minket a férfi fogamzásgátlóhoz, ami nem igényel műtétet vagy hormont.

Németországban, egy díszes palota felújítása közben a munkások döbbenetes dologra bukkantak: 2200 éves római katonai táborra. Ez teljesen átírja, amit eddig hittünk a rómaiak németországi megjelenéséről. Spoiler: nem csak kardcsattogás és csata volt. A leletek meglepően békés történetet mesélnek el.

A kutatók most fedezték fel valami igazán megalázó dolgot a kvantumszámítógépekről: felejtősek. Az a sok menő kvantumfeldolgozás? A legtöbbje zajban vész el, mire egyáltalán választ kapsz. Lássuk, mit jelent ez a kvantumtechnológia jövőjére.

Az idegtudomány egyik legnagyobb neve egy sci-fi-szerű kérdést tesz fel: mi van, ha a tudat nem az agyad teremtménye, hanem a valóság szövetébe van belefonva? Őrültségnek tűnik, de komoly tudomány áll mögötte.

1937-ben egy 15 éves lány azt állította, hogy Amelia Earhart kétségbeesett hangját hallotta a rádiójában, recsegve. Évtizedekig senki sem vette komolyan. Most a kutatók végre felteszik a kérdést: mi van, ha igazat mondott?

Mi van, ha minden, amit véletlennek tartunk – a pénzfeldobástól a sorsfordító meglepetésekig –, valójában titkos szabályok szerint működik, amiket csak nem látunk? Egy oxfordi fizikus felkavarta a kedélyeket: azt állítja, a kvantummechanika egész idő alatt tévedett a véletlenségben, és ez mindent átírhat a sorsról, a szerencséről meg a valóságról alkotott elképzeléseinken.

Mérnökök alkottak egy memóriachipet, ami kinevet a végletes hőséget: lávánál forróbb hőmérsékleten is simán bírja, izzadás nélkül. Ez egyáltalán nem volt tervben – mégis ez a véletlen felfedezés új kapukat nyithat a térfelfedezés, az AI-számítások és az energiarrendszerek terén.

Afrikai tó mélyén találtak a tudósok valami elképesztőt: halak alakítottak ki egy géntrükköt, amivel villámgyorsan alkalmazkodnak – gyorsabban, mint amit a fizika megengedne. Mintha az evolúció átugratta volna a lassú részeket, és egyenesen a tutira ment volna.

Kolumbia partjainál, mély a tenger alatt rejtőzik a történelem egyik legértékesebb roncs, tele arannyal és ezüsttel, amitől a mai milliárdosok is irigykednének. 2015-ben fedezték fel, most a tudósok megerősítették, hogy igazi kincs – csavar a dologban: a vagyon érintetlen, nemzetek jogi csatájában ragadt.

Csillagászok most fedeztek fel egy Jupiter méretű bolygót, ami egyáltalán nem illik a bolygóképződésről szóló tudásunkba. A James Webb űrteleszkóppal még furcsább dolgot találtak: a légköre teljesen fordítva van ahhoz képest, amit a fizika törvényei jósolnak.