1919 januárjának egy hideg napján Boston North End negyedében az utcákat hirtelen egy hatalmas melaszfal öntötte el – ragadós, fojtogató hullám, amely 21 embert ölt meg és egész városrészeket tarolt le. A katasztrófát nem a természet okozta. A bűnös a vállalati felelőtlenség, a spórolás a szükséges munkán, és egy igazán, de igazán rosszul megépített tartály volt.

1918-ban egy hatalmas haditengerészeti szénszállító hajó tűnt el nyomtalanul, több mint 300 emberrel a fedélzetén. A rakomány mangánérc volt. Egy évszázaddal később a kutatók úgy vélik, végre rájöhettek, mi történt — és az eredmény megdöbbentő: a rakomány sokkal veszélyesebbnek bizonyult, mint bárki gondolta volna.

Alex Honnold kötelek nélkül mászta meg a Tajpej 101-et – a világ lélegzetvisszafojtva figyelte. De a halálos mutatványok mögött egy sport lapul, ahol minden parányi pontosság számít. Ahol egyetlen pillanatnyi kihagyás mindent eldönthet. Mit tanulhatunk azoktól, akik túlságosan messzire merészkedtek?

Ha valaki a garázsban tölti a hétvégéit, és mindig van egy félbehagyott projekt a ház körül, annak nem elég egy sima ajándék. Összeszedtem azokat a szerszámajándékokat, amik tényleg kellenek, és nem csak porosodnak a polcon.

2026-ban már tényleg nincs hová fejlődni a telefonok piacán. Annyi erős készülék jön ki egyszerre, hogy az embernek már az is nehéz, melyiket válassza. Én most félretettem a marketing szöveget, és csak azt néztem meg, melyik telefon éri meg igazán a pénzt.

Évekig próbálgattam porszívót porszívó után, mire rájöttem, mi az, ami tényleg megkönnyíti az életet: az önürítő porzsák. A Levoit AERO megmutatta, hogy nem kell mindenféle okos kütyü és app, hogy valami igazán hasznos legyen. Néha a legegyszerűbb megoldás hozza a legnagyobb változást.

A délkeleti vad csörgőkígyók egyszerre több fertőzéssel küzdenek. Egy friss kutatás szerint ezek a jellegzetes kígyók nemcsak az élőhelyük elvesztésével néznek szembe, hanem komoly betegségek is gyengítik őket. Egyes fajok helyzete különösen aggasztó.

A tudósok most derítették ki, hogy a Himalájában eddig egy mérges kígyófajnak hitt állat valójában öt külön faj. Ezek közül három eddig teljesen ismeretlen volt a tudomány számára. Ez jól mutatja, hogy a természet még a mai világban is rejteget titkokat a távoli hegyvidékeken.

Képzeld el, hogy a munkahelyeden egyik napról a másikra eltűnik a főnök. Ahelyett, hogy mindenki kapkodna, néhányan csendben tovább dolgoznak, mások meg egymás ellen küzdenek a pozícióért. Pont ez történik a trópusi darázskolóniákban is – a tudósok most fedezték fel, hogyan maradnak életben ezek a rovarok, ha egyszerre elveszítik a vezérüket.

Tudósok most készítettek egy geológiai GPS-t a ritkaföldfémekhez. Ezek az elemek hajtják a telefonodat és az elektromos autót. Ősi kontinentális kőzeteket és földrengésadatokat vizsgáltak meg, így sikerült kideríteniük, hol rejtőznek ezek a fémek. Ez új irányt adhat a technológia kulcsfontosságú alapanyagainak keresésében.

Kutatók olyan apró spektrométer chipet fejlesztettek ki, hogy alig lehet látni. Mégis képes elemezni, miből állnak a dolgok. Ahelyett, hogy hatalmas prizmákat és lencséket használna, az új megoldás mesterséges intelligenciára és okos mérnöki megoldásokra épít. Ennek köszönhetően forradalmasíthatja az orvostudományt, az élelmiszer-biztonságot és a környezetfigyelést.

A világ legnagyobb részecskegyorsítójánál dolgozó kutatók talán végre találtak egy rést az ötven éve érvényes világképünkön. A bizonyíték még nem teljesen meggyőző, de évtizedek óta most látszik a legerősebb jel új fizika létezésére.

Mi van, ha az a homályos emlékezet és lassú gondolkodás, amit az öregedés számlájára írunk, valójában visszafordítható? Kutatók most bebizonyították: egy kétdózisú orrspray néhány év alatt visszafordíthatja az agy öregedés okozta károsodásait. Az eredmények komoly hullámokat vernek az idegtudományban.

2017-ben a kutatók úgy hitték, megtalálták a legősibb mikroszkopikus állatokat. Egy másik csoport azonban modernebb eszközökkel újra megvizsgálta a leleteket. Kiderült, hogy amit mindenki apró élőlények járatainak gondolt, valójában valami egészen más.

Tenger alatti régészek bukkantak rá egy régi, titkos csempészhálózatra Európa partjainál. A spanyol kikötő fenekén heverő 17. századi hajóroncs tele van tiltott áruval. A lelet azt mutatja, hogy a korabeli kereskedelem sokkal több illegális üzletet rejtett, mint amit a tankönyvek állítanak.

A tudósok most rájöttek, hogy a ködben rengeteg élő baktérium lapul. Ezek a mikrobák aktívan lebontják a szennyező anyagokat, és a felhők között szaporodnak is. Furcsán hangzik, de valóság. Sőt, lehet, hogy épp ők segítenek tisztábbá tenni a levegőnket.

A csillagászok végre megfejtették, honnan származik a Naprendszer bolygóinak nagy része. Egy „bolygógyár” keringett egykor Jupiter mellett, és onnan indultak el az első kőzetdarabok. Számítógépes modellek és meteoritmérések együtt mutatták meg, hogyan keletkezhetett ennyi különféle kőzettest egyetlen helyen.

Hét évtizede törte a fejét a tudomány: hogyan képes a kaotikus, turbulens plazma az űrben hatalmas, rendezett mágneses mezőket létrehozni. Most végre sikerült megfejteni a rejtélyt. A válasz egy váratlan minta, amit csak a legkorszerűbb szuperszámítógépek szimulációi tudtak feltárni.

A NASA Psyche űrszondája épp most használta ki a Mars gravitációját, hogy lendületet nyerjen. Mintha csak egy bolygóról pattant volna tovább, anélkül, hogy egy csepp üzemanyagot elhasznált volna. A manőverrel nemcsak energiát spóroltak, hanem rengeteg adatot is begyűjtöttek: több ezer képet és mérést küldött vissza a szonda. Ezeket most a fő küldetés előkészítésére használhatják a kutatók.

Az USC kutatói egy alattomos enzimet fedeztek fel, ami az Alzheimer-kór előrehaladását segítheti, főleg azoknál, akiknél adott genetikai hajlam is jelen van. A jó hír, hogy már találtak olyan kísérleti vegyületeket is, amelyekkel ezt az enzimet vissza lehet fogni anélkül, hogy az agy többi fontos működését zavarnák.