Rendben, be kell ismernem – soha nem gondoltam, hogy olyan blogbejegyzést fogok írni, amely miatt izgatott leszek a denevérek evolúciója miatt, de itt vagyunk. És őszintén? Neked is izgattnak kellene lenned, mert ez az új kutatás valóban lenyűgöző.
A fordulat, amire senki nem számított
Évtizedek óta a tudósok arról vitatkoznak, hogy hol jelentek meg először a denevérek. Egyesek Afrikát gondolták. Mások Ázsiára vagy Észak-Amerikára mutattak. Mindenkinek megvolt a kedvenc elmélete, a hozzá tartozó bizonyítékokkal és szenvedélyes érvekkel.
De itt a lényeg: egy 137 kutatóból álló, 64 országból verbuválódott nemzetközi csapat nemrég egy tanulmányt közölt a Nature-ben, amely arra utal, hogy talán vége lehet azoknak a vitáknak. A kutatás szerint a denevérek valószínűleg Európában jelentek meg a késő paleocén korban – nagyjából 65–60 millió évvel ezelőtt.
Európa! Pontosan ott!
Nem tudom, hogy veled hogy áll a dolog, de én ezt teljesen bájosnak találom. Amikor denevérekre gondolok, trópusi barlangokat vagy a Dél-Amerika holdfényes nyarait képzelem el. Európa nem éppen a „denevér paradicsom” képe. De úgy tűnik, hogy kis szárnyas barátaink talán ott kezdték el csodálatos evolúciós útjukat, jóval azelőtt, hogy az emberek egyáltalán léteztek volna.
Hogyan jutottak erre a következtetésre?
A kutatók valami rendkívüli dolgot tettek. Összevették minden egyes élő denevér-család genomikai adatait az ősi fosszíliák bizonyítékaival. Konkrétan 103 denevér genomját vizsgálták – köztük 42 teljesen új, kromoszóma-szintű összeállítást –, amelyek lefedik az összes elismert 21 denevér-családot. Ezenkívül 44 fosszilis denevért is beépítettek az elemzésbe.
Ez rengeteg adat.
A csapat számítási módszerekkel gyakorlatilag rekonstruálta a denevérek evolúciós családfáját, visszavezetve az eredetüket ahhoz az európai őshoz. Ezután nyomon követték, hogyan terjedtek szét a denevérek a bolygón: Európából az utódaik Afrikába, majd külön-külön az Amerikákba, Ázsiába és Ausztráliába vándoroltak. Több millió év alatt ezek a vándorlások hozták létre azt a csodálatos denevérfaj-divzitást, amelyet ma a világ különböző részein látunk.
Miért érdekel minket ez?
Itt válik igazán érdekessé a dolog. A denevérek, eltúlzás nélkül, a Föld egyik legkülönlegesebb állatcsoportja.
Először is, ők az egyetlen emlősök, amelyek valódi, aktív repülésre képesek. Ez hatalmas! Egy egész állatcsoportról (emlősök) beszélünk, és a denevérek azok, akik rájöttek, hogyan kell igazán repülni. Nem úgy, mint a sikló mókusok vagy a kolugók, amelyek siklanak – hanem valóban repülni, csépeszárnyakkal és minden mással.
Másodszor, a denevérek többsége képes echolokációval navigálni és zsákmányolni teljes sötétségben. Hangokat bocsátanak ki, és az visszhangokat hallgatva mentális térképet építenek környezetükről. Ez olyan, mint a biológiai szonar, és rendkívül kifinomult.
Harmadszor, a denevérek az élő emlősfajok körülbelül ötödét teszik ki. Gondolj csak egy pillanatra erre. Minden ötöd