Kilencven felett sem vagyunk biztonságban

Van valami, amit érdemes tudni: ha megéled a kilencvenedik születésnapot tiszta elmével, az még nem jelenti azt, hogy megúsztad a demenciát.

Tudom, ez elég lehangolóan hangzik. De maradj velem, mert új kutatások meglepő dolgokat tárnak fel az agyunkról a extreme öregkorban.

A vizsgálat, ami mindent megváltoztatott

A UC Davis Health és a Kaiser Permanente kutatói 2018 óta futtatják a LifeAfter90 vizsgálatot. Több mint nyolcszáz kilencvenéves embert követtek, akik a belépéskor még mentesek voltak a demenciától. Olyan embereket vizsgáltak tehát, akik elérték ezt a kort kognitív problémák nélkül – a tudósok pedig arra voltak kíváncsiak, mi történik velük ezután.

És ami kiderült? A kilencvenedik év sem jelent semmiféle védelmet.

A legmegdöbbentőbb eredmény: a kilencven feletti nők körülbelül kétszer akkora demenciakockázattal szembesültek, mint az azonos korú férfiak. Persze tudtuk, hogy a nőknek általában magasabb a kockázatuk – de az, hogy ez a minta a kilencedik évtizedben is folytatódik, az igazán figyelemre méltó.

A faj és az etnikum számít – még ma is

A kutatás kellemetlen igazságokat is feltárt az agy egészségével kapcsolatos faji különbségekről. A fekete résztvevők körülbelül 75%-kal magasabb demenciakockázattal szembesültek, mint az ázsiai résztvevők. Részletesebb vizsgálat alapján a fekete és a hispán résztvevők körében szignifikánsan magasabb volt az előfordulás, mint a fehérek és az ázsiaiak körében.

Ez nem új információ a demenciakutatásban – évek óta tudjuk, hogy ezek a különbségek léteznek. De az, hogy a kilencvenes éveikben is fennállnak, emlékeztet minket arra, mennyi dolgunk van még az egyenlőség megteremtésében.

A génszerep bonyolultabb, mint hittük

Biztosan hallottál már az APOE génről – ezt szokták az "Alzheimer-génnek" nevezni. Itt jön a érdekes rész.

Van az APOE2 variáns, amely védelmet nyújthat. Aki ezt hordozta, annál 60%-kal alacsonyabb volt a demenciakockázat – ez óriási védőhatás, ami még a extreme öregkorban is érvényesült.

Aztán ott az APOE4, a kockázatosabb változat. Logikusnak tűnik, hogy ez folyamatosan növeli a demencia esélyét, ugye? Nem egészen. A teljes vizsgálati populációban az APOE4 nem növelte érdemben a demencia előfordulását. De amikor a kutatók mélyebbre ástak, kiderült, hogy a fekete résztvevőknél körülbelül megduplázta a kockázatot, és más mintázatot mutatott férfiak és nők esetében is.

Ez azt mutatja, hogy a genetika nem légüres térben működik – kölcsönhatásban van a nemmel, a rasszal, és valószínűleg tucatnyi más tényezővel, amit még fel sem fedeztünk.

A nagy kérdés

Ami igazán lenyűgöz ezen a kutatáson: egyes résztvevők a hatvanas-hetvenes éveikben egyértelmű demenciakockázati tényezőkkel rendelkeztek – gondolj a magas vérnyomásra, koleszterinszintre, a szokásos gyanúsítottakra –, mégis ép elmével érték meg a kilencvenes éveiket. Voltak APOE4-hordozók is, akiknek ez sikerült.

Mi védte meg őket?

Ez az a rejtvény, amit a kutatók megoldani igyekeznek. Ha kiderül, mi segítette ezeket a reziliens egyéneket a nehezebb körülmények ellenére, talán olyan stratégiákat találhatunk, amelyek mindenkinek segíthetnek.

Mit jelent ez neked?

Dr. Rachel Whitmer, a vizsgálat vezető szerzője találóan fogalmazott: az orvosok nem feltételezhetik, hogy aki egy magas kockázatú csoportból kilencven éves koráig demencia nélkül jut el, az automatikusan biztonságban van. Az agy egészségéről és a kockázatcsökkentésről minden korban beszélni kell.

Őszintén? Ezt egyszerre találom megnyugtatónak és elgondolkodtatónak. Megnyugtató, mert azt jelenti, hogy testünk és elménk olyan ellenálló képességgel rendelkezik, amit még nem értünk teljesen. Elgondolkodtató, mert emlékeztet, hogy az öregedés bonyolult folyamat – nincs olyan célvonal, ahol végre relaxálhatunk.

De az én véleményem: az ilyen kutatások reményt adnak. Minden új információ közelebb visz minket ahhoz, hogyan óvjuk agyunkat. És addig is, amit már évek óta tudunk – mozogjunk, étkezzünk jól, maradjunk társaságban, kezeljük a vérnyomást – valószínűleg sokkal fontosabb, mint gondolnánk.

Mert úgy tűnik, a kilencvenedik év csak a kezdete a beszélgetésnek.

Forrás: ScienceDaily