A Nagy Zöld Fal, ami kiszárítja a földet

Képzeld el: Kína évtizedekig ültetett 78 milliárd fát a sivatagosodás ellen. Sikerült! A fakitermelés óta háromszorosára növelték az erdőséget. De most jön a csavar: a tiansui egyetem kutatói kiderítették, hogy ezek a fák elvonják a vizet az ország más részeitől.

Ez tipikus eset, amikor a jó szándékú környezeti lépés váratlan gondot szül. Nem lehet csak úgy facsemetéket dugdosni a földbe, és azt hinni, minden rendben marad.

Mi történik a vízzel pontosan?

A fák igazi vízpumpák. Gyökereikkel felszívják a talajvizet, leveleiken keresztül pedig párologtatják a levegőbe. Ezt transzspirációnak hívják. Ha 78 milliárd új fát teszel egy vidékre, az óriási vízpára-mennyiséget szabadít fel az atmoszférába.

Elsőre jól hangzik: több nedvesség a levegőben. Csakhogy a pára nem áll meg. Szél fújja, légköri áramlatok viszik. A kutatás szerint ez átcsoportosítja az esőt: ahová kell, oda kevesebb jut.

Aki sok vizet kap, az még többet szerez

A tanulmány 2001 és 2020 között követte nyomon a változásokat. A rengeteg új fa megnövelte a párolgást, ami megborította az esőzéseket. A Tibeti-fennsík nedvesebb lett. Viszont Kelet- és Északnyugat-Kína – ahol a lakosság fele meg a termőföldek nagy része van – szárazabb.

Ez nagy baj, mert Kínában eleve fordítva van a víz: az északi, népes területeknek csak a ország vízkészletének 20 százaléka jut. A fák most még ezt is rontják, mert a levegőből "elcsenik" a párát, mielőtt az odajutna.

Megoldásból probléma lesz

A Nagy Zöld Fal bevált: megállította a sivatag terjedését, csökkentette a porviharokat. Ezek igazi sikerek. De mellékszálon új gondot hozott létre.

Olyan ez, mint egy dominó: az egyik bajt kipöckölöd, a másik felbukik. A kutatók nem mondják, hogy ne ültessünk fát. Inkább azt: gondolkodjunk előbb a vízáramlásról, és válasszunk okos helyszíneket.

Mi a tanulság?

Óriásléptékű környezetvédelem bonyolult játék. Nincs tökéletes megoldás, csak kompromisszumok. Kína lenyűgözően kizöldítette a pusztát. De ez új kihívást szült, amit be kell építeni a tervekbe.

A szakemberek finomabb stratégiát kérnek: ne csak a növényzetet nézzük, hanem a víz körforgását is. Milliárd fával és millió négyzetkilométerrel még a véletlen következmények is gigászik.