Várj, Van Holdi Kőzet a Földön?
Oké, ezt mindenképp meg kell osszam veletek, mert amikor először olvastam róla, teljesen lesújtott.
A NASA nemrég közzétett képeket a Nemzetközi Űrállomásról. A felvételeken Dél-Madagaszkár egy furcsa, vakítóan világos sziklaövezete látható. És itt jön a lényeg: ez a kőzet gyakorlatilag ugyanolyan, mint ami a Hold felszínét borítja. Nem hasonlít. Azonos.
A képződmény neve Saririaky-anortozit tömeg, és nagyjából 100 négyzetkilométert fed le a sziget déli részén. Fentről úgy világít, mint egy kis napocska a száraz, sötétebb táj közepén. Olyan látvány, ami miatt az ember elgondolkodik, mennyire vad és csodálatos is ez a bolygó.
Miért Olyan Különleges az Anortozit?
Tartozom nektek egy kis tudománnyal – de ígérem, nem lesz túl bonyolult.
Az anortozit egy vulkáni kőzet, vagyis megolvadt anyagból alakult ki, ami aztán lassan lehűlt és megszilárdult a föld mélyén. A különlegessége a összetételében rejlik: főként plagioklász földpátból áll, ami borzasztóan világos és fényvisszaverő.
Ismerősen hangzik? Azért, mert a Hold fényes, látható fennsíkjai szinte teljesen ebből a kőzetből állnak! Amikor tiszta éjszakán felpillantasz a Holdra és megpillantasz those pale, ghostly tájakat, tulajdonképpen hatalmas anortozit-lerakatokat nézel.
A Földön az anortozit ritka, de előfordul. Jelentős lelőhelyek vannak Kelet-Kanadában, Skandináviában, Dél-Indiában és Madagaszkáron. A Saririaky-formáció viszont azért különösen feltűnő, mert szinte tökéletes köralakú képződményt alkot, amit az űrből is könnyű kiszúrni.
Egy Kőzet, Ami Öregebb a Legtöbb Dinoszaurusznál
Itt válik igazán érdekessé a sztori.
Geológusok szerint a Saririaky legalább 600 millió éves. Ez már-már felfoghatatlan. A dinoszauruszok csak nagyjából 230 millió éve jelentek meg. Ez a kőzet már akkor is ott ült, várt valamire, miközben az összetett élet a Földön még csak furcsa, puha lényekből állt, amik az óceánban lebegtek.
De a történet akkor lesz igazán jó, ha megnézzük a Saririakyt körülvevő kőzeteket.
A Kontinentális Ütközések Epikus Története
A Saririaky tömeg egy úgynevezett képlékeny nyírózónában található – ez egy olyan terület, ahol a kőzeteket hatalmas erők szorítják, nyújtják és csavarják a földkéreg mélyén. Extrém hő és nyomás alatt a szilárd kőzet nem egyszerűen törik – hanem tulajdonkonsvédően hajolni és folyni kezd, mint a karamella.
A Saririakyt körülvevő kőzetek egyike a Föld történetének leglátványosabb eseményéről mesélnek: Gondwana kialakulásáról.
Gondwana egy szuperkontinens volt, ami magában foglalta azt, amit ma Afrikának, Indiának, Madagaszkárnak, Ausztráliának és az Antarktisznak hívunk. Nagyjából 500-600 millió éve ezek a hatalmas kontinentális tömegek egymásnak ütköztek, és átformálták a földkéreg óriási darabjait. Az ütközésekből származó hő és nyomás szó szerint átalakította a tájat.
Tudósok úgy vélik, hogy a kontinentális ütközés involvált erői valójában szét is nyújthatták és szétszakíthatták az eredeti anortozit-testet. A Saririakytól nagyjából 60 kilométerre északra van egy másik anortozit tömeg, amit egyes kutatók egykor összefüggőnek tartanak. Szerintük ez a két képződmény valójában egy nagyobb tömeg volt, amit a tektonikus erők szétnyújtottak – ezt a folyamatot "boudinage"-nak nevezik.
Hát nem drámai? Két darab holdszerű kőzet, amit több százmillió évnyi kontinentális dráma választott el egymástól.
Miért Izgulnak Ennyire a Tudósok
Itt az, ami igazán lázba hozza a geológusokat az anortozittal kapcsolatban: nem csak a Föld történelme miatt érdekes – lehet a kulcs ahhoz, hogy megértsük, hogyan keletkezett a Hold.
A Hold anortozitban gazdag fennsíkjai több mint 4 milliárd évesek. A tudósok szerint nem sokkal a Hold keletkezése után az egész holdat megolvadt kőzetóceán borította (ha pontosak akarunk lenni: magmás óceán). Ahogy ez a magma lehűlt, a könnyebb ásványok – például a plagioklász – a felszínre úsztak és kristályosodtak, végül kialakítva a Hold anortozit kérgét.
Amikor az Apollo-űrhajósok hazahozták a holdi anortozit mintákat, végre volt valódi holdkőzetük a tudósoknak. De itt a probléma: csak korlátozott mennyiségű anyag áll rendelkezésre. A Földön található anortozit képződmények ezért felbecsülhetetlen értékűek az összehasonlításhoz.
Érdekes módon az egyik legjobb párhuzam a holdi anortozittal nem Madagaszkáron van – hanem Montana Beartooth-hegységében. Az ottani kőzetek összetétele feltűnően hasonlít ahhoz, amit a Holdon találunk, így tökéletes természetes laboratóriumok a holdunkat formáló geológiai folyamatok tanulmányozásához.
A Nagyobb Kép
Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de számomra ez egyszerűen alázatosító.
Olyan kőzetekről beszélünk a Földön, amik összekötnek minket a Holddal, az ősi szuperkontinensekkel, több milliárd évvel ezelőtti folyamatokkal. A Saririaky 600 millió éve ott ül, ellenállt kontinentális ütközéseknek, földrengéseknek és mindennek, amit ez a dinamikus bolygó rá tudott dobni – megőrizve egy események krónikáját, ami nem csak Madagaszkárt, hanem valószínűleg az egész déli félgömböt formálta.
Néha a legcsodálatosabb felfedezések nem azok, amik távoli világokból érkeznek hozzánk. Néha már itt vannak, elrejtve a szemünk előtt, és csak arra várnak, hogy levessük a telefont és észrevegyük: ez a bolygó hemzseg a titkoktól.
Szóval legközelebb, amikor felnézel a Holdra, jusson eszedbe: ugyanez a történet része egy fényes foltban él Madagaszkár déli részén, több száz millió éves kőzetekben. És nem gyönyörű ez így?
Forrás: ScienceDaily