Mi van, ha az agyad nem teremti a tudatot – hanem csak befogja, mint egy rádió?

Évszázadok óta úgy gondoljuk, hogy a tudat a fejünkben születik. Egy római orvos, Galen már 170-ben kijelentette: az agyban történnek a gondolatok. Azóta mindenki erre épít. Logikusnak tűnik. Ha gondolkodsz, az agyad fel villan. Tehát ott van a tudat.

Csakhogy senki sem tudja megmagyarázni, miért érzed úgy, hogy te vagy.

A nagy rejtély, amit mindenki kerül

A filozófusok "kemény problémának" hívják. Láthatjuk az idegsejteket, az elektromos jeleket. Figyelhetjük, ahogy az agy dolgozik. De miért érezhető ez egyáltalán? Miért nem csak sötétben zajlik, érzés nélkül?

Ez a lyuk évtizedek óta bosszantja a kutatókat. Emiatt ragad be a tudatkutatás.

Új elmélet: a mindent átható energia mező

Joachim Keppler fizikus most felrúgja a szabályokat. Szerinte az agy nem gyárt tudatot. Inkább antenna, ami befogja a már létező tudatot.

A kulcs a zéró-pont mező (ZPF). Ez az alapenergia, ami mindenhol ott van, még üres térben is. Az agyad összekapcsolódik vele. Különleges molekulák, a glutamát neurotranszmitterek rezonálnak a mezővel. Ez indít el egy láncreakciót, ami tudatossá teszi az agyat.

Röviden: a tudat a mezőben van. Az agy csak hozzáfér hozzá.

Izgalmas gondolat. De sokan támadják.

A kritikusok érvei erősek

Vlatko Vedral, oxfordi kvantumfizikus nem hiszi el. Jogos kérdést tesz fel: a ZPF mindent megérint. A kávédet. A székedet. A kijelződet. Ha ez teremti a tudatot, akkor miért nincs tudata mindennek?

Kepplerék még nem válaszoltak egyértelműen.

Ráadásul nincs bizonyíték. Tudjuk, hogy kvantumhatások vannak az élővilágban – növények fotoszintézise, madarak navigációja. De ez nem magyarázza a tudatot.

Őszinte véleményem

Szerintem érdekes ötlet, ami talán jó irányba mutat. De most csak kimondja: a válasz odakint van. Nem oldja meg a rejtélyt. Csak áthelyezi az agyból a külső mezőbe. Hogy hogyan lesz ebből szubjektív élmény? Nem tudjuk.

A tudatról eddig sincs egységes modell. Versenyeznek az elméletek – globális neurális munkaterület, magasabb rendű elméletek –, de egyik sem tökéletes.

Egyetértenek Kepplerék és kritikusai: kell egy tesztelhető magyarázat. Amit még nem találtunk meg.

A igazán hátborzongató kérdés

Keppler már feszegeti: ha az agy befogja a tudatot, megteheti-e egy mesterséges intelligencia? Egy gép összekapcsolódhat-e ezzel a forrással?

Ez az, ami ébren tart éjjelente. Pont az ellenkezője a tudatosságnak, de érthető.

Most még vitatkoznak a fizikusok és idegtudósok az alapokon. És ez a legjobb rész. Kell a merész ötlet, a kísérlet, a szerénység. Mert amit tudunk, az kevés.

A valóság valószínűleg furcsább, mint képzeljük.