Az idő nem az, aminek gondolod

Mindannyian természetesnek vesszük: az idő előre halad. Reggel felkelsz, átéled a napot, lefekszel, és másnap megismétlődik minden. A holnap a mai után jön. Ez a tapasztalat olyan alapvető, hogy ritkán kételkedünk benne. De mi van, ha a világegyetem legdurvább sarkaiban ez mégsem így van?

Dél-afrikai fizikusok nemrégiben publikáltak izgalmas kutatást. Eszerint összeomló neutroncsillagokban az idő hátrafelé folyhat. Ne dobd el a cikket sci-fiként – a matek stimmel.

Mi a fene az a neutroncsillag? (Röviden)

Először is: képzeld el a Napunkat, azt a hatalmas gázgömböt, ami életben tart minket. Most nyomd össze egy város méretére. Ez a neutroncsillag. Óriási csillag halála után marad meg, szupernóva-robbanás után. A magja olyan erővel roskad össze, hogy az elektronok beleolvadnak a protonokba, neutronok lesznek belőlük.

Eredmény? Egy kanálnyi anyag ebből annyit nyom, mint a Mount Everest. A gravitáció eszement: pár óra alatt végigsétálhatnál rajta, pedig nehezebb a Napnál. Ezek a tér legdurvább objektumai – a fekete lyukak még őrültebbek.

Az idő visszafelé?

A kutatók összeomló neutroncsillagot vizsgáltak. "Epóchusfüggvényeket" használtak – ezek matekoszközök, amik leírják, hogyan változik a téridő.

Számításoknál meglepetés: az entrópiaértékek – amik a rendetlenséget mérik – csökkentek az összeomlás alatt, nem nőttek, mint szokott.

Miért nagy ügy? Mindennapi világunkban az entrópia mindig nő. A szobád összevisszaságba fordul, a kávé lehűl. Ez adja az idő irányát: a rendetlenség felé rohanunk. Fizikusok néha ebből határozzák meg, merre tart az idő.

Ha entrópia csökken, az idő nyila hátrafelé mutat.

Két entrópia párbajban

A kutatás csúcsa: miért van ez? Két entrópia típus verseng a csillag belsejében.

A sima entrópia szétoszlat mindent. Szereti a káoszt, a ritkítását anyagnak és energiának.

A gravitációs entrópia meg összehúzza. A gravitáció csomósít, sűrít, mindent középre ránt.

Normál térben a sima entrópia győz: szétterül a rendetlenség. De neutroncsillagban, ahol a gravitáció tombol, a gravitációs oldal nyer. A matek szerint ekkor megfordul az idő nyila.

Két káosztípus harca – extrém gravitációban a "rossz" győz.

Mit jelent ez valójában?

Ne ábrándozz: nem kapsz időgépet. Ezek elméleti modellek, nem megfigyelések. A fizikusok a matekot számolják, mi történhet ezekben a környezetekben.

Inkább gondolatkísérlet: kiderült, az időszabályok nem mindenhol ugyanazok. Földön előre mutat az idő, de a világegyetemnek más üzemmódjai vannak.

Miért érdekel ez téged?

Kapcsolódik a Nagy Bumm nagy rejtélyéhez. Az elején az entrópia brutálisan alacsony volt. Most meg nő és nő milliárd éve. Hogyan lettünk itt?

Mi van, ha bizonyos részek mindig hátrafelé futnak? Ha vannak téridő-zsebek, ahol a gravitációs entrópia uralkodik? Ez a kutatás lépés afelé.

Nagyobb kép

A fizika legszebbje: megmutatja, mennyire furcsa a világegyetem. Az időt abszolútnak hisszük, pedig összefonódik gravitációval, entrópiaival és a téridő geometriájával.

A dél-afrikaiak nem forradalmasítanak holnap. Alapot raknak: matekolnak, tesztelnek, feltárják a szabályokat. Így megy a tudomány. Lépésről lépésre.

Ki tudja? Lehet, később visszanézünk, és ez volt az idő új gondolkodásának kezdete.

A világegyetem meglep. Ezért imádom.