Az őrült ötlet, ami mégsem tűnik teljesen lehetetlennek
Tegyük fel, hogy minden törölt e-mail, minden törölt fotó, és minden háttérben futó program aprócska, mérhető tömeggel bír. Első hallásra nevetségesnek hangzik. Mégis van egy fizikus, Melvin Vopson, aki komolyan vizsgálja ezt a lehetőséget.
Ha igaza van, a felfedezés új magyarázatot adhat néhány régi, megoldatlan rejtvényre.
Az információ mint anyag
Vopson szerint az információ nem pusztán elvont dolog. Minden egyes bitnek saját tömege van. A számításai szerint ez a tömeg 3,19 × 10⁻³⁸ kilogramm körül mozog. Ez olyan kicsi, hogy szinte semmi.
De ha ezt a logikát az egész univerzumra alkalmazzuk, akkor kiderül, hogy az összes információ együtt elég „rejtett tömeget” képviselhet ahhoz, hogy megmagyarázza a sötét anyag létezését.
A hiányzó tömeg
A csillagászok már régóta látják, hogy a galaxisok mozgása nem egyezik a látható anyag mennyiségével. Valami láthatatlan erő kell ahhoz, hogy a rendszerek stabilak maradjanak. Eddig senki sem tudta pontosan, mi az.
Vopson szerint lehet, hogy ez a „valami” nem új részecske, hanem egyszerűen az információ, ami minden részecskéhez kapcsolódik.
Számok a sötét anyagról
Durva becslése szerint körülbelül 10⁹³ bit információ lehet az univerzumban. Ez a szám hatalmas, de kozmikus méretekben már nem tűnik lehetetlennek. Ha ez a mennyiségű információ tényleg tömeggel bír, akkor a sötét anyag rejtélye megoldódhat.
A szimuláció gondolata
Ha az információ valóban ötödik halmazállapotnak tekinthető, akkor felmerül a kérdés: ki vagy mi tárolja és dolgozza fel ezt az információt? Vopson szerint a gravitáció lehet az a mechanizmus, ami az információt rendezi és fenntartja a rendet.
Ez a gondolat közel visz a szimulációs elmélethez. Nem csak filozófiai kérdés többé, hanem konkrét fizikai mechanizmusról van szó.
A kísérlet
Vopson már megtervezte a tesztet. Pozitronokat és elektronokat ütköztetnek egy fémlemezen. Amikor annihilálnak, fotonok keletkeznek. Ha az információ valóban tömeggel bír, az a fotonok energiájában kimutatható.
Miért érdemes foglalkozni vele
A gondolat meredek. Mégis van mögötte valós kutató, konkrét számítások és tervezett kísérlet. Ha beigazolódik, akkor az információ nem csak leírás, hanem maga a valóság része. Ez pedig alapjaiban változtatná meg, ahogyan a világról gondolkodunk.
A lényeg
Akár igaznak bizonyul ez az elmélet, akár nem, már az is előrelépés, hogy valaki komolyan felveti és tesztelni akarja. A tudomány így halad előre: furcsa kérdésekkel és alapos kísérletekkel.
Egyelőre várjuk az eredményeket. És legközelebb, amikor törlünk egy fájlt, talán érdemes eszünkbe jutnia: technikailag egy hajszálnyival könnyebb lett a készülékünk.