Az AI energiaéhsége, amiről túl keveset beszélünk

Az adatközpontok üzemeltetői éjszakánként is emiatt forgolódnak. A mai mesterséges intelligencia óriási áramot zabál. Egyetlen ChatGPT-kérdés vagy kép generálás annyi energiát emészt fel, mint egy kisebb város napi fogyasztása. Mintha egy focipálya összes reflektorát felkapcsolnánk egy mondat elolvasásához.

A gond gyökerében van. A jelenlegi AI chipek memóriája és feldolgozója külön dolgozik. Az adat folyton rohangál közöttük. Ez óriási pazarlás. Képzeld el: másodpercenként ezrekre mész a szekrényig, előhúzod a papírt, vissza, feldolgozod, megint. Folytatódik.

Mi lenne, ha agyhoz hasonlóan működne?

Az agy okosabban intézi. A neuronok egyszerre tárolnak és dolgoznak. Csak 20 watt kell neki. Egy adatközpont meg megawattokat nyel.

A cambridge-i kutatók most megcsinálták: elektronikai alkatrészeket építettek agy-szerűen. Eredmény? Akár 70 százalékos áramcsökkentés. Hihetetlen, de tényleg működik.

A trükk a háttérben

Memrisztort alkottak hafnium-oxidból, sztróncium és titán hozzáadásával. Ezek az alkatrészek neuron-szerű kapcsolatokat utánoznak.

A legtöbb memrisztorban kaotikus szálak alakulnak ki, mint villámcsapások. Nehéz uralni.

A cambridge-i módszer? Rétegek határánál kapcsolnak, p-n átmenetekkel. Szervezett, mint közlekedőlámpák káosz helyett. Előnyök:

• Szuper alacsony fogyasztás – áramlökések milliószorosán kisebbek
• Megbízható működés – minden ciklusban ugyanaz, nincs meglepetés
• Agy-szerű tanulás – kapcsolatok erősödnek vagy gyengülnek, időzítés alapján

A bökkenő (mindig van)

Most 700 fokos sütőben készülnek. Forró, mint a kemence – a szokásos chipgyáraknál jóval melegebb.

Dr. Babak Bakhit, a vezető kutató szerint ez a fő akadály. De dolgoznak rajta: lejjebb viszik a hőfokot. Ha sikerül, forradalom jön.

Miért fontos ez a gyakorlatban?

Nem csak a villáarszámla miatt. Hatékonyabb AI hoz:

• Kisebb, csendesebb központokat – kevesebb hűtés kell
• Okos mobilokat – telefonon fut komplex AI akku nélkül
• Jobb képességeket – természetes tanulás, mint az agyban
• Zöldebb jövőt – kevesebb szén-dioxid

Az emberi sztori

Imádom a kitartást. Bakhit közel három évig küszködött. "Rengeteg kudarc" – mondja.

Késő novemberben kattant be. Oxigént változtattak a gyártásban, és megvolt. Áttörések nem villanások, hanem makacs próbálkozások sorozata.

Mikor használhatjuk?

Évek kellenek még. Kutatási fázisban vannak, hőprobléma megoldandó. De az alap működik. Valóságos potenciál.

Legjobban az izgat: biológiai elvekkel építünk, nem ellenük. A számítógépek agy-szerűek lesznek. Nem mi igazodunk hozzájuk, hanem ők hozzánk.

Ez nem finomhangolás. Új gondolkodás a technológiáról.