A kéz titka, amit senki sem oldott meg

Gondolj a jobb kezedre. Írsz vele? Dobj vele? A legtöbben igennel válaszolnak. Ez a probléma, amit a kutatók régóta nem tudtak megmagyarázni.

A világ népességének kilencven százaléka jobbkezes. Ez az arány szinte minden kultúrában és korban ugyanaz. Nem véletlen. Az evolúció itt hagyott nyomot.

A többi főemlős másképp viselkedik

Egy csimpánz vagy gorilla a banánért nyúlva szinte véletlenszerűen használja a két kezét. Az orángutánoknál még balos hajlam is kimutatható. A legközelebbi rokonaink nem mutatnak határozott oldalpárt.

Az ember ezzel kilóg a sorból.

Korábbi elméletek, amik elbuktak

A tudósok sokféle magyarázatot próbáltak. Egyesek szerint a bal agyfélteke irányítja a beszédet és a jobb kezet egyszerre. Mások a szerszámkészítést vagy a harcot emelték ki. Ezek logikusnak tűntek, de a tesztek egyiket sem erősítették meg.

Oxfordi kutatók léptek a színre

Thomas Püschel és Rachel Hurwitz Oxfordból, Chris Venditti pedig Readingből három kutató. Ők nem csak néhány majmot figyeltek meg. Negyvenegy majom- és emberszabású faj adatait gyűjtötték össze, és minden korábbi elméletet statisztikai tesztekkel ellenőriztek.

Az eredmény meglepő volt. Az agyméret, az étrend, a szociális szerkezet és a szerszámhasználat egyik esetben sem magyarázta a jobbkezes dominanciát.

A kétlábúság hozta a fordulatot

Csak két dologban tértünk el jelentősen a többi főemlőstől: két lábon járunk, és hatalmas, összetett agyunk van. Mindkét vonás fokozatosan alakult ki. Amikor őseink felhagytak a fában való életessel és állva járni kezdوا, a karjuk rövidebb, a lábuk hosszabbra nőtt. Az agyuk pedig háromszorosára nőtt.

A 800 000 és 200 000 évvel ezelőtti klímaváltozás erősen növelte az agy fejlődésének nyomását. Aki gyorsabban tudott gondolkodni, az életben maradt.

A kéz és az agy összefonódása

A kétlábúság és a nagy agy együtt új helyzetet hozott. A kezek finomabb mozgásra képesek letté, és az agy jobban irányította őket. Ebben a folyamatban alakult ki a határozott jobbkezes dominancia.

Az evolúciós nyomvonal

Az Australopithecus és az Ardipithecus maradványaiban már megfigyelhető volt egy enyhe jobbkezes hajlam. Később, a Homo sapiens felé vezető úton ez a hajlam egyre erősödött. A dominancia fokozatosan erősödött, és modern korunkban szinte kizárólagos lett.

Miért fontos ez?

Ez nem csak egy furcsa statisztikai tény. Az evolúció gyakran nem közvetlen hasznosság miatt hoz változásokat. A jobbkezes dominancia valószínűleg egy mellékhatása volt a kétlábúság és большого agy kombinációjának. Nem azért jött létre, hogy jobb harcosok vagy jobb beszélők legyenek.

A testünk történetkönyv. Minden apró szokásunk, akár a kézhasználati oldalunk is, az evolúciós történelemben van írásban.