A Föld utolsó növényei: miért éli túl a kaktusz mindent?

Oké, most kapaszkodj meg, mert ez nem egy hétvégi kirándulás lesz.

A Földnek nagyjából 1,5-1,8 milliárd éve van hátra, mielőtt az élet komolyan megsínyli a dolgot. És hidd el, elsőre nekem is leesett az állam ettől a számtól. Egyszerre tűnik örökkévalóságnak és semminek.

Nézzük, miért történik mindez.

A Nap nem áll le

A mi kedves szomszédcsillagunk folyamatosan fényesebb lesz. A tudósok szerint most nagyjából egyharmadával több energiát termel, mint amikor a Naprendszer kialakult. Elgondolkodtató, mi? És a legjobb az egészben, hogy ez a folyamat nem áll meg. Körülbelül 110 millió évente 1%-kal nő a fényessége.

Ahogy a Nap erősödik, a Föld egyre több hőt nyel el. A bolygónk természetes termosztátja, a szénciklus, megpróbálja kompenzálni a dolgot — szén-dioxidot von ki a légkörből és bezárja a kőzetekbe. De itt jön a probléma: a növényeknek szükségük van a CO2-re. Ez a fotoszintézis alapja.

A nagy növénykihalás

Ha túl kevés CO2 marad, a növények elkezdenek küzdeni. És ez rossz hír mindenkinek, mert a növények az élelmiszerlánc alapját képezik.

De nem minden növény egyforma:

• A legtöbb növény, amire gondolsz (fák, termesztett növények, a kertedben minden) C3 fotoszintézist használ, és viszonylag magas CO2-szintre van szüksége — körülbelül 150 ppm-re.
• Aztán ott vannak a szívósabbak: a kukorica, a füvek, a kerti gyomok. Ezek C4 fotoszintézissel működnek, és beérik 15 ppm-mel is.
• És végül a hatékonyság bajnokai: a kaktuszok és orchideék CAM fotoszintézissel. Ezeknek csak 1 ppm CO2 kell. Ők a növényvilág tevéi.

Mit mond a kutatás?

Egy friss tanulmány, ami a JGR Atmospheresben jelent meg, 29 különböző éghajlati modellt futtatott le, hogy kiderítsék, mikor adhatják fel a növények. Két szélsőséges forgatókönyvet vizsgáltak:

Ha a CO2 szintje nagyjából állandó marad, a CAM-növények akár 1,87 milliárd évig is húzhatják.

Ha viszont túl gyorsan zuhan a CO2-szint, a növények már 1,35 milliárd év múlva bajba kerülhetnek.

De itt jön a pozitív fordulat: még ebben a legrosszabb esetben is, ha a CAM fotoszintézis a túlélési küszöb, az élet egészen 1,84 milliárd évig kitart.

És még valami: nagyjából ugyanekkor az óceánok is elpárologhatnak az űrbe a Nap fokozódó fényessége miatt. Szóval duplán kapjuk a bajt.

De ne essünk pánikba

A tanulmány egyik kedvenc része ez a megállapítás: a kutatók maguk is elismerik, hogy a modelljeik a jelenlegi növénybiológián alapulnak. Rámutatnak, hogy az élet a Földön körülbelül 4 milliárd éve létezik, és lenyűgözően alkalmazkodóképes.

"Az élet szívós, és a hőstressz vagy az éhezés által támasztott korlátok inkább a mai bioszféráról alkotott megfigyeléseinket tükrözhetik, mintsem valódi határait annak, hogyan fejlődhet a bioszféra.""

Magyarul? Az evolúció ravasz fickó. Milliárdok alatt ki tudja, milyen szuper-növények fejlődhetnek ki? Lehet, hogy a jövő kaktuszai akkorák lesznek, mint a mamutfenyők. Vagy teljesen új életformák jönnek létre, amiket el sem tudunk képzelni.

Mit jelent ez nekünk?

Őszintén? Semmit. Tényleg, abszolút semmit. Milliárdokról beszélünk — ezerszer hosszabb idő, mint amióta az emberiség létezik. A valódi azonnali fenyegetések a klímaváltozás, az atomháború és az aszteroidabecsapódások. Nagyon 2024-es problémák.

De valahogy megnyugtató tudni, hogy az életnek van egy végdátuma. Perspektívát ad. És ha belegondolok, hogy a növények egészen a végéig kitartanak, az furcsa reménnyel tölt el. A természet nem adja fel harc nélkül.

A Nap nagyjából 5 milliárd év múlva vörös óriássá fújja fel magát, és akár el is nyelheti a Földet. De addig? Az élet mindig talál utat.

Szóval legközelebb, amikor egy kaktuszt látsz a sivatagban vagy egy gyomot keresztülütve a betonon, gondolj arra: ezek lehetnek a Föld utolsó túlélői milliárd év múlva. És őszintén? Megérdemlik.

Forrás: Popular Mechanics