A kód, amit évtizedekig nem sikerült megfejteni – amíg meg nem jött az MI
Képzeld el, egy történész vagy. Véletlenül rábukkolsz egy sárgás, kopott papírcolatra az 1809-es évből. Egy levél, amit maga Napóleon Bonaparte írt, hogy összehangolja a seregét egy hatalmas csata előtt. Van viszont egy apró akadály: a papír tele van számokkal, betűkkel és furcsa, kézzel rajzolt szimbólumokkal. Egy hatalmas káosz.
Ez a levél évtizedekig a „megoldatlan kódok” listáján szerepelt. A feladat egyszerűnek tűnt, de a rengeteg ké handwritten (kézzel írt) szimbólum miatt az embereknek túl sok időt és türelmet kellett volna pofázniuk a leíráshoz és a dekódáláshoz.
De ne aggódj, az mesterséges intelligencia (MI) épp most törték meg a zárat.
A „lehetetlen” munkafolyamat
Carter Church, egy okos MI-mérnök, úgy döntött, hogy kipróbálja az OpenAI Astra modelljét ezen a rejtélyen. Ne tévertsedjünk: egy matematikus számára a kód megfejtése nem lehetetlen feladat, ha elég ideje van. A valódi baj az unalmas, repetitív munka volt.
A feladat megoldásához az MI egy úgynevezett „multimodális” folyamatot kellett végrehajtania. Mit ez pontosan jelent? A gép egyszerre több különböző feladatot kellett elvégeznie:
- Beolvasta és leírta több mint 1300 rosszul rajzolt szimbólumot egy alacsony felbontású képről.
- Kategorializálta őket, és felismerte, hogy összesen 155 egyedi jel alól állnak.
- Megoldta a titkosírást, azaz kiderítette, melyik jel melyik betűt jelképezte.
- Ellenőrizte a történelmi adatokat, hogy a dátumok és helyszínek ténylegesen logikusak-e.
Az MI körülbelül hat óra alatt megcsinálta azt a munkát, ami egy szakértő csapatnak hetekig vagy akár hónapokig tartott volna.
Mi volt a titkos üzenet?
Szóval, Napóleon valójában mit akart mondani? A levél egy kritikus katonai tájékoztató volt, amit a negyedéven átélő fiuknak, Eugènenek, az olasz vicarlóknak küldött. A levél pontos katonai pozíciókat tartalmazott a francia és a szövetséges csapatokról, közvetlenül az osztrák invázió előtt.
Ez egyfajta „biztosítós” üzenet volt: ha a küldemény a tetteleg az ellenség elkapja, ők csak egy értelmetlen szimbólum-káoszt fognak látni a Napóleon-féle mesterterv helyett.
Miért fontos ez más, mint a történelemkedvelőknek?
Talán azt gondolod: „Oké, megoldott puzzle. De miért legyen ezzel bármi bajom?”
Íme a titok: ez nem csak Napóleonról szól. Ez egy glimps (pillantás) a jövőbe. Az MI alapjaiban változtatja meg azt, hogól hogyan bánkozunk a „rejtett” adatokkal.
Church felhívta a figyelmet arra, hogy minden területen – legyen az tudomány, régészet vagy orvostudomány – hatalmas „felhalmozódott adatmennyiség” van. Ezek az adatok ott vannak, de túl bonyolultak vagy unalmasak az emberek számára a gyors feldolgozáshoz. A szakértőknek nincs idejük hónapokig egyetlen dokumentumot leírni.
Az MI az „all-in-one” asszisztens szerepét tölti be. Segít áthidalni a szakmák közötti szakadékot (például a kézi írásfelismerés és a matematikai dekódolás között), és felfejti azokat a titkokat, amelyek évszázadok óta a szemünk előtt voltak, csak nem láttuk őket.
Elég furcsa gondolat: a következő nagy történelmi felfedezés nem egy hatalmas ásás során lesz, hanem egy valaki, aki leül a számítógép elé, és megkéri az MI-t: „Olvasd át ezt a kusza krétarajcot!”