A hajtómű, ami a mai rakétákat játékszerekké zsugorítja

Képzeld el: a NASA kipróbált egy űrhajó hajtóművet, ami teljesen lenyűgöző. Ez az elektromos szerkezet 25-ször erősebb, mint a jelenleg aktív küldetésekben használtak. És igen, működött is.

A NASA sugárhajtás laboratóriumában február végén indították el. Az eredmények izgalmasak, igazi áttörés, nem csak ígéretes dum-dum.

Miért nagy dolog ez?

A hagyományos rakéták robbannak egyet, aztán kész. Az elektromos hajtóművek viszont kitartóan tolják a járművet, lassan gyorsulnak fel hihetetlen tempóra.

Fő előnyük: akár 90 százalékkal kevesebb üzemanyag kell belőlük. Mars felé tartva ez óriási. Kevesebb tüzelőanyag azt jelenti, több hely marad felszerelésre, oxigénre, élelemre – mindarra, ami embereket tart életben.

Lítium-plazma: a kulcs

A titok a lítium gőzében rejlik. Elektromosságot és mágneses mezőket használ, hogy plazmát gyorsítson rettentő sebességre. Az ötlet az 1960-as években született, de űrben még senki sem próbálta ki igazán. Ez az első amerikai teszt ilyen magas teljesítménnyel.

Kép: izzó fehér volfrám elektróda, ami 5000 fokos. Mellette élénkpiros plazmasugár lövell ki. Inkább hollywoodi jelenet, mint unalmas labor.

Elképesztő számok

A tesztben 120 kilowattot ért el. Összehasonlításképp: a Psyche űrszonda aszteroidák között most 5 kilowattot présel ki. Tehát ez 25-ször erősebb, mint a repülő verziók.

De nem állnak meg. Cél: 500 kilowatt, sőt 1 megawatt hajtóművenként. Egy Mars-misszióhoz 2-4 megawatt kell összesen, több hajtóművel, 23 ezer órán át folyamatosan.

Hogyan visz el ez minket a Marsra?

Az emberek Marsra juttatása örök rejtély – és milliárdos költség. Tudunk űrhajót tervezni, de a hajtás a igazi akadály. Nehéz tömeget kell mozgatni milliók kilométereken át, miközben az utasok túlélnek.

Ez a technológia megoldhatja. Nukleáris áramforrással párosítva kevesebbet kell fellőni, mégis mindent vinni tud. Így reálisabbá válik a költségvetés.

Igazi csapatmunka

Nem egyéni hősköltemény. A JPL a Princeton Egyetemmel és a Glenn Központtal dolgozott két és fél évig. James Polk, a vezető kutató évtizedek óta űrhajtásokon dolgozik – Dawn és Deep Space 1 küldetéseken is ott volt.

A következő lépés a nehezebb

Ez csak a kezdeti próba volt. Most jön a java: hetekig kell bírnia extrém körülmények között. 5000 fokon anyagok olvadnak, szakadnak. A mérnök feladata: mindent megerősíteni.

Ez a igazi kihívás, talán keményebb, mint az első teszt.

Nagyobb hatás

Nem csak Marsról van szó. Jobb hajtóművek olcsóbbá teszik a mélyűri küldetéseket. Több tudomány, felfedezés – államoknak és cégeknek egyaránt.

Egy JPL laborban zajló próba mögött évtizedek, kudarcok, viták állnak mágneses mezőkről, hőkezelésről. Hogy működött? Ünnepelni való.

Marsra nem holnap indulunk, sem öt év múlva. De ilyen tesztek építik a utat. A labor csendjében születnek a nagy pillanatok, amikor a mérnök azt mondja: "Ez bejöhet.