Mikor értek el tényleg először emberek Ausztráliába? A DNS adja meg a választ

Régészek és genetikusok évtizedek óta vitatkoznak egy kérdésen: pontosan mikor léptek először modern emberek Ausztrália és Új-Guinea földjére? Azt hinnénk, már régen eldöntöttük, de a szakértők még mindig csatáznak. Most ezerötszáz DNS-minta elemzése alapján végre megvan a válasz.

A régi nagy időviták

Gondoljunk vissza a legutóbbi jégkorszakra. A tengerszint sokkal alacsonyabb volt. Ausztrália és Új-Guinea nem külön szigetekként létezett, hanem egyetlen hatalmas szárazföldként, amit Sahulnak hívtak. Óceánok emelték szét ezt a kontinenst.

Tudjuk, hogy emberek nagyon korán letelepedtek itt. De pontosan mikor? Egyes tudósok 60 ezer évvel ezelőttre tették (hosszú kronológia), mások 45-50 ezerre (rövid kronológia). Archeológiában ez óriási különbség.

A DNS, mint pontos óra

Egy nemzetközi csapat, a Huddersfieldi és a Southampton Egyetem kutatói, DNS-sel döntötték el a kérdést. Pontosabban mitokondriális DNS-sel (mtDNS), amit csak anyától kapunk.

Ez a DNS generációkon át gyűjti a kis változásokat. Olyan, mint egy családfákönyv a sejtekben. A változások számolásával kideríthető, mikor éltek közös ősök.

Nem pár mintával dolgoztak. Majdnem 2500 mtDNS-genomot vizsgáltak: ausztrál őslakosoktól, új-guineaiaktól, Délkelet-Ázsiából és a Csendes-óceánról. Rengeteg adat.

Mit árult el a DNS?

A molekuláris óra módszerével számoltak. A legősibb vonalak, amik csak ausztrál őslakosokban és új-guineaiakban vannak, 60 ezer évesek. A hosszú kronológia győzött.

Izgalmas rész: nem egy helyről jöttek. Délkelet-Ázsiából több irányból érkeztek. Északról, mint Indonézia vagy Fülöp-szigetek, délről, mint Malajzia vagy Indokína. Legalább két fő bevándorlási útvonal párhuzamosan. Hihetetlen navigációs tudás kell ehhez.

Miért fontos ez rajtunk kívül?

A tudósok megmondhatták kollégáiknak: igazam volt. De neked miért érdekes? Megmutatja, mennyire ügyesek voltak ezek az emberek. Ezrek éve hajóztak tengeren, képzeld el a technológiájukat.

Erősíti az őslakosok szájhagyományait és földkapcsolatát. A kutatás igazolja: igen, itt vagytok évezredek óta. Erős üzenet.

Még nincs vége a munkának

A tudományos áttörések új kérdéseket szülnek. Martin Richards professzor, a genetikai vezető, elismeri: az mtDNS jó, de csak részlet. Most teljes genomokat néznek (3 milliárd betű), több úton ellenőriznek.

Lehet, hogy régészek találnak DNS-es csontokat. A tudomány folyton fejlődik.

A teljes kép

Imádom, hogyan ötvözi ezt a kutatást a genetikát, régészetet, óceánrajzot, földtudományt. Senki sem oldotta meg egyedül. Hajószakértők, genetikusok, világ minden tájáról jöttek össze.

Ezek az emberek nem véletlenül értek partra. Tudatosan keltek útra, navigáltak, időjárást értettek, túléltek. Lenyűgöző.

Ha megkérdezik, mikor jutottak el emberek Ausztráliába, mondd: 60 ezer éve, több irányból, hajós tudással, amit ma is csodálunk. 2500 DNS-minta támasztja alá.