Az apró lények, amelyek életet vihetnek más bolygókra

Hadd meséljek nektek a vendégcsápúakról — mert komolyan, mikor ezt megértem, olyan érzésem támad, hogy a legizgalmasabb korban élünk, amióta ember létezik.

Tudod, mikor beleütközöl valamibe, ami annyira klassz, hogy azonnal hívni akarsz mindenkit, és azt mondani: "Hallottátok ezt?!" Na, most pont itt tartok.

A vendégcsápúak. Lehet, hogy már hallottál róluk. Ezek a cuki, gumimaciszerű mikroorganizmusok az állatvilág szuperhősei. Néha "vízi medvének" vagy "mohamalacnak" is hívják őket — és mindkét név tökéletesen illik rájuk.

De itt jön a lényeg.

Ezek a picike lények túlélhetik az űrt

Mindig is izgalmasnak tartottam az űrkutatást, de a vendégcsápúak ezt egészen új szintre emelik. A tudósok szó szerint kilőtték ezeket a parányi lényeket az űrbe — ahol oxigénhiány, fagypont alatti hőmérséklet és durva sugárzás várt rájuk — és túlélték. Nem csak túlélték, hanem amikor visszajöttek a Földre, igazán jól érezték magukat.

Hogyan csinálják? Két elképesztő biológiai trükk van a tarsolyukban.

Először is, van egy olyan fehérjéjük, amit Dsup-nak hívnak (magyarul: sugárzásgátló). Ez gyakorlatilag megvédi a DNS-üket a sugárzástól. Olyan ez, mint egy személyes sugárzásálló páncél.

Másodszor, képesek belépni a kriptobiózisba — ez egyfajta mély alvó mód, ahol kipréselik magukból az összes vizet, begömbölyödnek egy kis labdává, és várnak. Ebben az állapotban évtizedekig bírják evés és ivás nélkül. Csak ülnek. Türelmes kis bajnokok.

Elkezdhetnénk-e életet a többi bolygón?

Itt kezd igazán pörögni az agyam.

A tudósok felvetettek egy merész gondolatkísérletet: használhatnánk-e olyan organizmusokat, mint a vendégcsápúak, hogy gyakorlatilag "beoltjuk" életkel a többi világot? Mars? Európa (a Jupiter holdja)? Vagy valami teljesen más?

A szakértők rövid válasza: lehetséges, de baromi bonyolult.

A lényeg az, hogy túlélés és virágzás két teljesen különböző dolog. Vegyük például a Holdat. A NASA épít egy holdbázist (nem dübörög az agyad?), de a Hold felszíne egyszerűen embertelen bármilyen életforma számára. Nincs légkör, tehát nincs védelem a sugárzás és a hirtelen hőmérséklet-változás ellen. Gyakorlatilag víz sincs. A vendégcsápúak technikailag túlélhetnének ott alvó állapotban, de nem szaporodnának és nem csinálnának semmi érdekeset.

És most jön a legdurvább: egyes vendégcsápúak már lehet, hogy a Holdon vannak. 2019-ben egy izraeli űrhajó lezuhant, miközben ezeket a kis lényeket szállította. Szóval lehet, hogy véletlenül vendégcsápú-szállodát csináltunk a Holdból. A természet zseniális, nem?

A Mars: A Reményteljesebb Opció

A Marsnál picit optimistábbak a dolgok, bár a "picit" nagyon sok mindent elárul.

A Mars felszíne kegyetlen — dermesztő hideg, homokviharok, amelyek a legrosszabb allergiás napodat is baráti sétának tűntetik, és olyan sugárzási szint, ami minket, embereket szó szerint megpirítana. Nem épp vendégszerető hely.

De a föld alatt? Ott kezd érdekessé válni.

A Mars felszíne alatt víz tűnik elérhetőnek, ásott kút formájában. És ha föld alá megyünk, bármilyen potenciális életet megvéd a csúnya sugárzás. Egy asztrobiológus így fogalmazott: bár nem lenne ideális, mert nem lenne sok energiaáramlás, a földi extremofilekből tudjuk, hogy az élet képes túlélni olyan helyeken, amelyeket korábban teljesen lehetetlennek gondoltunk.

Ez az egyik kedvenc részem a tudományban — a szerénysége. Folyton azt fedezzük fel, hogy az élet utat talál oda, ahova soha nem gondoltuk volna.

Mit jelent ez az egész?

Őszintén? A legmélyebb következmény számomra nem az, hogy elkezdhetjük-e vagy kell-e életet telepíteni máshova. Az, hogy mennyit még tanulnunk kell.

Minden alkalommal, amikor tanulmányozzuk ezeket az extremofileket — azokat a lényeket, amelyek ott érzik jól magukat, ahol semmi más nem — rájövünk, hogy mennyire keveset értünk az élet határairól. És ez számomra hihetetlenül reményteli.

Akár fognak-e emberek valaha állandó kolóniákat más bolygókon, az a tény, hogy egyáltalán felvetjük ezeket a kérdéseket a vendégcsápúakról és az űr-termesztésről, valami gyönyörűt mutat az emberi kíváncsiságból. Nem csak nézzük már az univerzumot. Azt kérdezzük, hogy alakíthatjuk-e.

És nem ez az, amiért érdemes izgulni?

Te mit gondolsz? Írj kommentet — kíváncsi vagyok, mit gondolsz arról, hogy életet telepítsünk-e más bolygókra, vagy ezt inkább bízzuk a természetre.

Forrás: Popular Mechanics