A rákfehérje, ami kétfelé is dolgozik
Van egy fehérje a daganatokban, amit MYC-nek hívnak. Régóta tudják róla, hogy a rákot hajtja előre, de most kiderült, valami másban is jeleskedik. És ez a második szerep talán még veszélyesebb.
A kemoterápia és a sugárkezelés úgy próbálja elpusztítani a ráksejteket, hogy szétroncsolja a DNS-üket. Ám az MYC nem csak gyorsítja a daganat növekedését. Segít a sejteknek kijavítani a keletkezett sérüléseket is. Gyakorlatilag egy molekuláris javítóbrigád élén áll, és mielőtt a kezelések hatni tudnának, már össze is ragasztja a töréseket.
Miért számít ez ennyire
Ez a felfedezés magyarázatot ad arra, miért nem hat a kemoterápia egyes betegeknél. Ha a ráksejt képes gyorsan helyreállítani magát, akkor a kezelés eredménye sem lesz megfelelő.
A hasnyálmirigyrák különösen kemény dió. Ott is megfigyelték, hogy ahol az MYC különösen aktív, ott a DNS-javítás is hatékonyabb. És ezekben a daganatokban a betegek kilátásai a legrosszabbak.
Hogyan csinálja az MYC
Korábban azt hitték, hogy az MYC csak a sejtmagban működik## A rákfehérje, ami kétfelé is dolgozik
Van egy fehérje a daganatokban, amit MYC-nek hívnak. Régóta tudják róla, hogy a rákot hajtja előre, de most kiderült: valami másban is jeleskedik. Ez a második szerep talán még veszélyesebb.
A kemoterápia és a sugárkezelés úgy próbálja elpusztítani a ráksejteket, hogy szétroncsolja a DNS-üket. Ám az MYC nem csak gyorsítja a daganat növekedését. Segít a sejteknek kijavítani a keletkezett sérüléseket is. Gyakorlatilag egy molekuláris javítóbrigád élén áll, és mielőtt a kezelések hatni tudnának, már össze is ragasztja a töréseket.
Miért számít ez ennyire
Ez a felfedezés magyarázatot ad arra, miért nem hat a kemoterápia egyes betegeknél. Ha a ráksejt képes gyorsan helyreállítani magát, akkor a kezelés eredménye sem lesz megfelelő.
A hasnyálmirigyrák különösen kemény dió. Ott is megfigyelték, hogy ahol az MYC különösen aktív, ott a DNS-javítás is hatékonyabb. És ezekben a daganatokban a betegek kilátásai a legrosszabbak.
Hogyan csinálja az MYC
Korábban azt hitték, hogy az MYC csak a sejtmagban működik – génkapcsolóként. De a legújabb kutatás szerint ennél sokkal közvetlenebb a szerepe. Amikor a DNS megsérül, az MYC egy módosított változata odamegy a törés helyére. Ott toborozza össze a javító fehérjéket, és kézben tartja az egész folyamatot. Szinte személyesen irányítja a helyreállítást.
A „gyógyszerezhetetlen” fehérje
Az MYC-et évek óta „gyógyszerezhetetlennek” tartják. Szerkezete miatt nehéz olyan molekulát találni, ami csak rá hatna, a többi sejtet pedig békén hagyná. Most azonban a kutatók azt remélik, hogy pont ezt a DNS-javító funkcióját lehet célba venni. Ha sikerülne kizárólag ezt kikapcsolni, a kemoterápia sokkal hatásosabbá válhatna MYC-től függő daganatoknál.
Mi következik
A felfedezés nem jelent azonnali gyógymódot, de fontos lépés. Minél jobban értjük, miért nem hat egy kezelés, annál közelebb kerülünk ahhoz, hogy működjön. A következő cél: olyan gyógyszerek kifejlesztése, amelyek pontosan az MYC javító munkáját akadályozzák meg – anélkül, hogy az egészséges sejteket is tönkretennék.