A felfedezés, ami megdöbbentette a kutatókat

Képzeld el, hogy 2024-ben a yorki múzeumban régi temetkezési maradványokat vizsgálnak. Semmi különösnek tűnik. Ám a 1700 éves gipszburkolatokon végzett kémiai elemzések váratlan eredményt hoztak. A mintákban megtalálták a Tyrian-lila nyomait – az ókori Római Birodalom egyik legdrágább anyagát.

Két kisgyermek maradványaira bukkantak. Az egyik csecsemő alig néhány hónapos volt, a másik körülbelül kétéves. Mindkettőt olyan ruhában temették el, amit ezzel a luxusfestékkel színeztek. Sőt, az anyagba aranyfonál is szövődött. Ez már nem egyszerűen drága volt. Ez kiemelkedően drága.

Miért volt olyan különleges a lila festék?

A Római Birodalomban a Tyrian-lila nem csupán szín volt. Valódi státuszszimbólum. Egy gramm festék háromszor annyiba került, mint ugyanannyi súlyú arany. Ezért volt ennyire ritka.

A gyártás rendkívül bonyolult és munkaigényes volt. Egy gramm festék előállításához hozzávetőleg 12 000 bíborcsiga kellett. A festéket a Földközi-tengerben élő kagylóból nyerték ki. A folyamat olyan költséges volt, hogy csak a leggazdagabbak engedhették meg maguknak. A császárok és a legvagyonosabb polgárok hordták.

A festék neve a libanoni Türosz városából ered, ahol főként gyártották. Yorkban, a birodalom szélén, ilyen anyagot találni azt jelenti, hogy a helyszínen nagyon gazdag emberek éltek.

A gipsz őrizte meg a titkot

Textíliák általában nem maradnak fenn ilyen hosszú ideig. Ám a rómaiak Yorkban gipszet öntöttek a halottakra. Ez a folyékony anyag megkeményedve védőburkot képezett. A testeket és a ruhákat egyfajta természetes időtokba zárta.

A kutatók folyadékkromatográfiás-tömegspektrometriás vizsgálattal elemezték a gipszmaradványokat. Így találták meg a Tyrian-lila molekuláris nyomait. Néhány helyen még szemmel is látható volt a színeződés.

Mit árul el ez a gyermektemetkezésről?

Korábban sok történész úgy gondolta, hogy a rómaiak kevésbé gyászolták a kisgyermekek halálát. A csecsemőhalandóság magas volt. Tíz gyerekből három nem érte meg az első évet. A római törvények még a gyász nyilvános kifejezését is korlátozták.

De ez a temetkezés más képet mutat. A szülők vagyonuk nagy részét költötték el a gyermekek számára. A császári színű ruhába és aranyfonálba csomagolták őket. Ez nem közömbösséget,而是 mély gyászt mutat.

Mi történik ezután?

A felfedezés a „Seeing the Dead” kutatóprojekt keretében történt. A kutatók most más yorki gipszmaradványokat is vizsgálni terveznek. Eddig csak egy hasonló esetet ismertek – a londoni Spitalfields nő temetését. Ezek a leletek ritka ablakot nyújtanak a római Britanniában élő gazdag emberek életébe.

A nagyobb összefüggés

A felfedezés azt mutatja, hogy az emberek érzelmei nem változtak az évszázadok során. A gyermek elvesztése mindig fájdalmas volt. A római szülők akkoriban azzal fejezték ki a fájdalmukat, hogy elérhető luxust használtak. Ezt 1700 évnyi törtéletlen gipsz megőrizte.