Váratlan: Talán a barlangokban élő őseink találták ki először a sebkezelő gyógyszereket?

Oké, meg kell osztanom veletek valamit, ami ma reggel szó szerint megállította a kávézást.

Úgy tűnik, a neandertali embereink lehettek az eredeti gyógyszerészeink. És figyelem: a gyógyszerük alapvetően egy ragacsos failló volt.

A tudomány legzseniálisabb véletlelet

Így néz ki a helyzet: az Oxford és Köln gibi helyszíneken dolgozó kutatók a nyírfatarmat vizsgálatát végezték, ami egy ősi, ragacsos anyag a fa kérgekből, amelyet a neandertali embereket millió éve használtak. A megszokott történet az volt, hogy egyszerűen csak a kőkések fa nyelérre rögzítésére használták – gyakorlatilag a préjésztörténeti superglue-ját a szerszámok készítéséhez.

De ezek a tudósok valami más iránt is kíváncsianodtak.

Tudjátok, hogy az emberek évszázadok óta használnak természetes gyógymódokat? Nos, számos hagyományos társadalomból van bizonyíték arra, hogy a nyírfatarmatot gyógyászati célokra is használták. És amikor az archeológusok alaposabban megvizsgálták a neandertali életet, olyan jeleket találtak, amelyek azt mutatják, hogy ezek a hominidák valójában tisztában voltak az alapvető egészségügyi ellát alapjaival.

Így gondoltak a kutatók: mi van azzal, ha ugyanazt az anyagot, amivel szerszámokat készítettek, a sebek gyógyítására is használták?

A ragacs hagyományos módon történő készítése

Ahhoz, hogy kiderítsék, a csapat valójában utánmásolták, hogyan készítették a neandertali embereket a nyírfatarmatot.

És őszintén szólva, a technika elég zseniális. Elveszel némi nyirgess, beteszel egy lezárt gödörbe a föld alá, és kevés oxigén mellett hevítve tartod. A kérge alapvetően szétesik, és felszabadítja ezt a sűrű, ragacsos anyagot. Alternatívaként a kérget egy szikla közelében is elégethetnéd, és összegyűjthetnéd a felületre lerakódó, viszkóz maradékot.

Mindkét módszer működik. Mindkettő használható taragot termel. Elég okos megoldás azoktól, akiket általában csak az állatbőrökben kacsagló, ügyetlen emberekként képzünk el, ugye?

Az igazság pillanata

Amikor a kutatók az utánmásolt nyírfatarmatot baktériumokkal tesztelték, minden egyes mintá sikeresen megállította a Staphylococcus aureus szaporodását.

Akik nem tudják, az S. aureus egy kellemetlen kis baktérium, amely a sebfertőzésekért felelős. Ma annyira problémás, hogy egyes törzsei ellenállóvá váltak számos modern antibiotikummal – ezek azok a félelmetes „szuperbaktériumok”, amelyekről valószínűleg már hallottál.

És itt jön az, ami teljesen lenyűgözött: nem számított, melyik előállítási módszert használták. A nyírfatarmat minden változata ugyanazt az antibakteriális hatást mutatta.

A vezető kutató így fogalmazta meg: az antibakteriális tulajdonságok a technikai módszertől függetlenül jelen voltak, ami azt sugallja, hogy a neandertali embereket tudatosan is használták ezeket a tulajdonságokat – például közvetlenül a sebekre kenve a taragot a fertőzés megelőzésére.

Mit jelent ez valójában?

Most, hogy világos legyen: nincs közvetlen bizonyítékunk arra, hogy egy neandertali valaha is taratot kent volna egy vágásra. Az archeológiai leletekben szinte lehetetlen ilyen olyat találni. De van olyan bizonyítékunk, amely azt mutatja, hogy: