A galaxis, ami nem hajlandó forogni

Képzeld el, hogy megpörgetsz egy forgót, de az egyszerűen megáll. Pont ezt várták a csillagászok a galaxisoktól. A James Webb Űrteleszkóp azonban talált egyet, ami mozdulatlanul üldögél, mintha mi sem történt volna.

Ez a furcsa galaxis – neve XMM-VID-1-2075 – alig 2 milliárd éves, amikor a világegyetem még gyerekcipőben járt. Ma 13,8 milliárd évnél tartunk, szóval ez egy igazi kozmikus csecsemő. Pedig már óriási, nem születnek benne új csillagok, és mintha a forgás sem érdekelné.

Miért forognak normally a galaxisok?

A galaxisok születésekor a gravitáció összenyomja a gázfelhőket. Ekkor keletkezik a forgási nyomaték – olyan, mint a műkorcsolyázó, aki behúzza a karját, és felpörög. Ez törvényszerűnek tűnt.

Később ütközések formálják tovább őket. Galaxisok rohannak egymásba, spinjük összeadódik vagy kioltja egymást. Csakhogy ez milliárd évekig tart. Egy fiatal galaxisnál, ami már megállt, olyan, mintha egy kisgyerek már kvantumfizikát tanítana.

Mi a titka ennek a kolosszusnak?

A hawaii Keck Obszervatórium már korábban észrevette: ez a galaxis többször nehezebb, mint a Tejútrendszerünk, a miénk pedig már önmagában is óriás. Ráadásul leállt a csillagképzés, ami felkeltette a kíváncsiságot.

A Webb aztán igazán beleásott. Megmérte a csillagok és gázok mozgását. Eredmény? Semmi forgás. A csillagok csak káoszban ugrálnak minden irányba, rendezetlenül.

Ütközés: a legvalószínűbb magyarázat

Hogyan lesz egy galaxis ilyen lustából ilyen gyorsan? Valószínűleg nagy balhé: két galaxis rohant egymásba, ellenkező irányban pörögve. Összeolvadnak, a spin kioltja egymást – kész a mozdulatlan massza. Mint két ellentétes forgó, ami összezuhan.

Bizonyíték is van: az egyik oldalon furcsa fénykitörés látszik, mintha mostanában csapódott volna belé valami. Tehát nem csak elmélet, élőben zajlik.

Miért fontos ez az egész?

A galaxisképződési modelljeink alapvető feltételezéseken nyugszanak. Ha ezek inognak, újra kell írni a könyveket.

A csapat most vadászik hasonló spin nélküli galaxisokra a korai univerzumban. Megnézik, mennyire gyakoriak, és egyeznek-e a számítógépes szimulációkkal. Ha nem, akkor nagy a baj a théóriáinkkal.

Neked miért érdekes?

„Szép az űr, de kit érdekel?” – kérdezed. Hát, a galaxisok születése alapkérdés. Megmagyarázza, hogyan lett belőlük a mi univerzumunk. A Webb visszatekint a múltba, megmutatja a kezdeteket. Ilyen meglepetések – mint ez a „lehetetlen” galaxis – viszik előre a tudományt. Tévedünk, javítunk, tanulunk.

Éljenek a makacs kozmikus rejtélyek. Ezek a legjobbak.