Mi rejtőzik ezeknek a szikláknak a mélyén?

Figyeljetek, van itt valami, ami tényleg lesújtott, amikor először olvastam róla. Tudjátok azokat a laza kövekből és törmelékből álló mezőket a hegyoldalakon? Amelyeken keresztül boldogan túráztok, és eszetekbe sem jut megállni?

Nos, kiderült, hogy némelyikük egy hatalmas titkot rejt.

Ezeknek a sziklás tájaknak a mélyén gyakran tiszta jég lapul. És nem is keveset.

A Utah-i Egyetem geológusai nemrég alaposan megvizsgáltak egy ilyen rejtett jégtározót a Salt Lake City közelében található Timpanogos-hegy alatt. Amit találtak, az figyelemre méltó volt.

A számok elképesztőek

A Timpanogos Sziklagleccer — ami őszintén szólva egy fantasyregényből hangzik — nagyjából 1,5 millió köbméter befagyott vizet tartalmaz. Hadd fordítsam le ezt érthető nyelvre:

• Ez nagyjából 600 Olimpiai úszómedencenyi jég
• Vagy körülbelül akkora, mint a Gízai Nagy Piramis
• És a lényeg: 83%-ban jég, csak 17% laza kőzet

„Lépésről lépésre haladtunk a laza sziklákon, és eszünkbe sem jutott, hogy a lábunk alatt akár 36 méter vastag jég is lehet," mondta Leif Anderson glaciológus professzor, aki a kutatáson dolgozott.

Harminchat méter. Ez olyan, mintha egy tizenkét emeletes épületet állítanál fel jégből, teljesen láthatatlanul, hacsak nem tudnád, hol keresd.

Hogyan láttak át a tudósok a sziklákon?

Ez a érdekes rész. A kutatócsoport egy gravitációs mérőműszert használt — lényegében egy szuperérzékeny mérleget, amely képes észlelni a sűrűségben lévő apró különbségeket. A kőzet sűrű. A jég nem az. Szóval amikor végighúzták ezt a műszert egy sziklaglecceren, szó szerint látták, hol van a könnyebb jég a nehezebb kőzetréteg alatt.

Hat terepmunka során Bronson Cvijanovich kutató 232 különböző ponton végzett gravitációs méréseket a glecceren, létrehozva egyfajta gravitációs térképet. Hónapokig tartó számítógépes feldolgozás és némi bonyolult matek (konkrétan Bayesi-statisztika, ha valaki tudni akarja) után rekonstruálták a rejtett jég 3D-s képét.

Gyakorlatilag úgy működik, mint egy CT-vizsgálat a hegyen.

Ezek a gleccserek sokkal fiatalabbak, mint gondolnád

Itt van valami, ami engem igazán meglepett: ezek a sziklagleccserek nem a jégkorszak maradványai. Valójában azután alakultak ki, hogy a nagy gleccserek eltűntek, évezredek során.

A folyamat lenyűgöző. A Wasatch-hegységben a hegyek maguk lassan erodálnak. Kőzet és törmelék gurul le a lejtőkön, és halmozódik fel tartós hófoltok tetején. Ez a törmelékréteg olyan, mint egy takaró, megvédi az alatta lévő havat a nyári olvadástól. Év év után, réteg rétegre, kialakul ez a rejtett jégmag, amelyet kőzetborítás fed.

„A Wasatch-ban a hegyek maguk erodálnak és temetik el a havat, és emiatt léteznek a sziklagleccserek," magyarázta Anderson.

Elég vad, ugye? A hegyek lényegében létrehozzák a saját jégtartalékaikat.

Ennek nagy jelentősége van

Most jön a lényeg. A csapat egyetlen sziklagleccert tanulmányozott, de Utahban még több száz van. Amit a Timpanogosról megtudtak, azt felhasználva kiszámították, hogy a Utahban található nagyjából 836 sziklagleccser jelentős mennyiségű befagyott vizet tartalmazhat.

És világszerte? Körülbelül 50 000 ismert sziklagleccser létezik. Együtt nagyjából 48 gigatonna vizet rejthetnek — ez 400 000 Olimpiai úszómedencét töltene meg.

Rengeteg rejtett jég.

Ahogy az éghajlatváltozás miatt a hagyományos hótakaró egyre kevésbé megbízható, ezek a földalatti jégtartalékok egyre értékesebbé válhatnak. Egyfajta természetes víztároló rendszert képviselnek, amely mindig is ott volt, csendben és türelmesen, látszólag jelentéktelen sziklák alatt.

A lényeg

Legközelebb, amikor túrázol a hegyekben, és egy laza kő- és törmelékmezőt látsz, talán állj meg egy pillanatra. A sziklás felszín, amelyen állsz, talán valami ősi és értékes dolgot takar — több tucat méter vastag jeget, amelynek felhalmozódása évszázadokig tartott.

Jó emlékeztető ez arra, hogy a természetnek még mindig rengeteg titka van, még olyan helyeken is, amelyeket már generációk óta felfedezünk. Néha a legfontosabb dolgok azok, amelyeket nem látunk azonnal.