Az ADHD és a bélrendszer kapcsolata: egy kutatás, ami mindent megváltoztathat
Bevallom, mindig is lenyűgöztek a test furcsa összefüggései
Tudtad például, hogy a beleidben több idegsejt van, mint a gerincvelődben? Vagy hogy az ott élő baktériumok aktívan befolyásolhatják, hogy most épp milyen a hangulatod? Szóval igen, a testünk gyakorlatilag egy meglepetésekkel teli háló.
Épp ezért kaptam nagyon a figyelmem, amikor olvastam a University of Warwick új kutatásáról. A tudósok több mint 1,9 millió ember adatait nézték át 23 különböző vizsgálatból — és azt találták, hogy az ADHD-s emberek sokkal nagyobb eséllyel küzdenek emésztési problémákkal, mint azok, akiknek nincs ADHD-juk.
Ezek a számok nem semmik
Íme a lényeg:
- Az ADHD-sok kb. 50%-kal nagyobb eséllyel tapasztalnak gyomor-bélrendszeri tüneteket
- A székrekedés? Majdnem kétszer gyakoribb
- Az irritábilis bél szindróma (IBS)? 58%-kal gyakoribb
- És ami igazán megdöbbentett: a enkopezis (székletinkontinencia) négyszer nagyobb eséllyel fordul elő
Ez nem egy kis eltérés az adatokban. Ez egy minta.
A kutatást a Journal of Attention Disorders című szaklapban publikálták, és ami különösen figyelemre méltó: ez az első szisztematikus áttekintés, ami kifejezetten az ADHD és a bélrendszeri tünetek kapcsolatát vizsgálja. Korábban már tudtuk, hogy az autizmussal élőknél gyakoriak az emésztési problémák, de az ADHD-bél kapcsolat eddig homályos volt.
Mi állhat mindez mögött?
A kutatóknak még nincs egyértelmű válaszuk, de több elméletük is van:
Először is: a viselkedés. Az ADHD-s emberek néha küzdenek a szabálytalan étkezési mintákkal, impulzív ételválasztással, vagy egyszerűen elfelejtkeznek az evésről (vagy túlesznek), mert a fejük máshol jár. Az ilyen inkonzisztencia biztosan meg tudja zavarni az emésztést hosszú távon.
Aztán ott a gyógyszeres kezelés. Sok ADHD-gyógyszer okozhat székrekedést mellékhatásként. Nem a legkellemesebb témakör, de ez egy valós tényező, ami sok embert érint a stimuláns gyógyszereken.
És ami a személyes kedvencem — a gut-brain axis, azaz a bél-agy tengely. A beleid és az agyad folyamatosan "beszélgetnek" egymással a vagus idegen keresztül. Korábbi kutatások már kimutatták, hogy az ADHD-s embereknek gyakran eltérő a bélbaktérium-összetételük a neurotipikusokhoz képest. Ezek a mikroszkopikus "bérlők" befolyásolhatják, hogyan kommunikál a beled az agyaddal — ami aztán mindent érinthet, a hangulattól a koncentráción át egészen addig, hogy épp puffadásod van-e vagy sem.
Miért fontos ez sokkal jobban, mint gondolnád?
Szeretnék egy pillanatot arra szánni, hogy elmagyarázzam, miért számít ez a kutatás, mert könnyű lenne legyinteni rá, hogy "úgysem csak" emésztési problémáról van szó.
De a lényeg az, hogy ha ADHD-d van, és emellett krónikus székrekedéssel, IBS-szel vagy más bélrendszeri problémákkal küzdesz, az nem csak kellemetlen kis nyűg. Komolyan befolyásolhatja az életminőségedet, a mentális egészségedet, sőt még azt is, hogy képes vagy-e bármire is koncentrálni.
A kutatók rámutattak, hogy az orvosok annyira a "fő" ADHD-tünetekre — koncentrációs nehézségek, impulzivitás, hiperaktivitás — koncentrálhatnak, hogy teljesen megfeledkezhetnek arról, hogy a betegük emésztési problémákkal is küzd. Ez elég jelentős mulasztásnak tűnik, nem?
Mi lenne, ha a bél egészségének kezelése valójában könnyebbé tehetné egyes ADHD-tünetek kezelését? Mi van, ha az ADHD-s gyerekek, akik küzdenek az iskolában, valójában krónikus hasfájással is küzdenek, amit senki nem gondolt megkérdezni?
Mit kezdj ezzel az információval?
Először is: ha ADHD-d van, figyelj a beledre. Komolyan. Ha eddig lenulláztad az emésztési problémákat, vagy egyszerűen normálisnak gondoltad őket, érdemes lehet erről beszélni egy orvossal.
Másodszor: ha ADHD-s gyermek szülője vagy, talán érdemes megkérdezni, vannak-e gyomorfájásai. A gyerekek különösen nem feltétlenül gondolják, hogy a hasfájásuk érdemes lenne megemlíteni, főleg ha hozzászoktak ahhoz, hogy rosszul érzik magukat.
Harmadszor: a kutatók javasolják, hogy az összetettebb gyomor-bélrendszeri tünetekkel küzdő emberek keressenek fel dietetikust vagy gasztroenterológust — ne csak az ADHD-ra fókuszáló ellátásra hagyatkozzanak.
Végszó
Ez a kutatás egy összefüggést mutat, nem bizonyítékot arra, hogy az ADHD okozza a bélproblémákat (vagy fordítva). De a minta elég erős ahhoz, hogy mindenképp érdemes legyen odafigyelni rá.
Izgalmas korszakban élünk, amikor végre elkezdjük megérteni, mennyire összekapcsolt a testünk. Az agy és a belek nem két külön rendszer, amik各自做着各自的事情 — folyamatos párbeszédet folytatnak, és ennek a párbeszédnek a megértése segíthet sok embernek sokkal jobban érezni magát.
Őszintén kíváncsi vagyok, merre halad tovább ez a kutatás. Lehet-e egyszer a bél egészségének támogatása az ADHD-kezelés része? Majd kiderül. De addig is talán érdemes egy pillanatra megkérdezni a gyomrodat, mit üzen. Lehet, hogy próbál valamit mondani neked.
Forrás: ScienceDaily