Ősi bolygók: a kozmosz legkorábbi pillanataiban született világok

Képzeld el, hogy egy tudós rohanva közli veled: a sziklás bolygók, amilyen a Föld is, talán már 100 millió évvel az Ősrobbanás után elkezdtek kialakulni.

Igen, jól olvasod. Százmillió év. A kozmosz 13,8 milliárd éves. Ez olyan, mintha egy újszülött nemcsak megszületne, hanem már futni is kezdene az első másodpercekben. Hihetetlen, ugye?

Honnan jöttek az alapanyagok?

A történet legszebb része ez: az első csillagok halálukkal teremtették meg a bolygók alapanyagait.

A legelső csillagok hatalmasak voltak. Igazi óriások. Amikor pedig meghaltak, nem tűntek el csendben. Felrobbantak – szupernóva-robbanásban. Szétszórták a szén, az oxigén és a vas atomszikráit a végtelen űrben.

Ez volt a kozmosz első nagy „nehézelem-forrása". A bolygóépítés alapanyagát szórták szét, lépten-nyomon. A csillagok meghaltak, hogy világok születhessenek belőlük.

Dr. Daniel Whalen, a Portsmouthi Egyetem kutatója így fogalmazott: „A Föld-típusú bolygók előfutárai kialakulhatnak alacsony tömegű, hosszú életű csillagok körül, méghozzá a korai szupernóva-maradványokban, mindössze 100 millió évvel az Ősrobbanás után."

Egy különleges robbanástípus, az úgynevezett pár-instabilitás-szupernóva, egészen elképesztő. Egyetlen ilyen esemény 100 naptömegnyi nehéz elemet lök ki a világűrbe. Ez hatalmas mennyiség – több bolygó építőanyaga egyetlen kataklizma során.

Föld-szerű világok a fiatal univerzumban

Amikor a kutatók számítógépes szimulációkat futtattak a korai kozmoszról, valami meglepőre bukkantak: forgó korongok, amelyek dúsított anyagból alakultak ki fiatal csillagok körül. Ezek a korongok gyakorlatilag a bolygórendszerek bölcsői – ugyanolyan struktúrák, amelyekből a mi Naprendszerünk is megszületett.

Egy szimulációban egy 70 százalékos nap-tömegű csillag körül találtak ilyen korongot. Ebben annyi szilárd anyag gyűlt össze, amelyből több Föld-tömegnyi bolygó épülhetett volna fel. A legmeglepőbb: ez az anyag nagyjából ugyanolyan távolságra volt a csillagától, mint a Föld a Naptól.

Ez nem véletlen egybeesés. Ez az a zóna, ahol a hőmérséklet lehetővé teszi a folyékony víz fennmaradását – vagyis a lehetséges életteret.

A víz meglepetés

De ami igazán ledöbbentett, az a víz.

A szimulációk szerint ezek a korai korongok jelentős mennyiségű vizet tartalmaztak. Nem nyomokban, hanem komoly mennyiségben. Olyan sokat, ami csak néhányszorosa volt kevesebb, mint amennyi a mi Naprendszerünk kialakulásakor állt rendelkezésre.

Ez azt jelenti: az élet alapvető összetevői nemcsak hogy jelen voltak a korai univerzumban, hanem értelmes mennyiségben, a megfelelő távolságra a csillaguktól, megfelelő körülmények között.

A Föld vízkészletének nagy részét feltehetőleg a bolygóépítés során megmaradt anyag szállította. Ha ezek a korai világok hasonló körülmények között fejlődtek, ugyanezt az utat járhatták.

Mit jelent ez az élet keresése szempontjából?

Itt kezd igazán érdekessé válni.

Ha a sziklás bolygók és alapanyagaik ilyen korán kialakultak, akkor az élet esélye a kozmoszban sokkal régebben megnyílt, mint gondoltuk. Milliárdévek óta létezhettek világok vízzel, sziklás felszínnel, az élet alapkémiájával.

Persze az, hogy „kialakulhatott", nem jelenti azt, hogy biztosan kialakult. De a lehetőség ott volt – sokkal korábban, mint valaha gondoltuk.

A Földet gyakran tekintjük ősinek kozmikus léptékkel. 4,5 milliárd éves, miközben az univerzum már 9 milliárd éves volt akkor. A kutatás azonban azt sugallja: Föld-szerű világok akár már akkor is formálódhattak, amikor a kozmosz még szinte kisgyerek volt.

A lényeg

Ez a kutatás átrajzolja a bolygórendszerek keletkezésének korábbi időrendjét. A kozmosz korai napjai sokkal termékenyebbek lehettek, mint ahogy korábban gondoltuk.

És ha őszinte vagyok, ezt gyönyörűnek találom. Ugyanazok a kozmikus folyamatok, amelyek a Földet létrehozták – az ősi csillagok halála, az elemek szétszórása, a világok lassú építése – szinte az első pillanatoktól működtek.

A bolygók és talán az élet receptje az univerzum első fejezeteibe volt írva. Most kezdjük el olvasni ezeket az oldalakat.