A csillag, ami zöld — és ami mindent megváltoztatott

Be kell valomáznom valamit. Gyerekkoromban úgy gondoltam, a csillagok minden színben léteznek. Tudod, mint a rajzfilmekben: lilák, zöldek, meg mindenféle szivárványosak. Aztán felnőttem, és megtanultam, hogy az "igazi" csillagok csak forró gázlabdák, meg a hőmérsékletük határozza meg a színüket. Ennyi.

De lehet, hogy túl gyorsan félretettem a gyermeki képzeletemet.

Egy csillagászcsapat a University of Warwickról most épp egy kutatást tett közzé, ami teljesen megakasztott. A fehér törpékről van szó — ezek tulajdonképpen az elhalt csillagok, mondjuk a mi Napunk összeroppant, sűrű maradványai —, és kiderült, hogy ezek színei egészen váratlanok lehetnek. Rózsaszín, lila, sárga, ciánkék, és a legmeglepőbb: zöld.

Az első igazán zöld csillag

Ismerjétek meg a WD J1330+6435-öt! Ez nem egy "kicsit zöldes" csillag, és nem is olyan, ami csak bizonyos körülmények között tűnne annak. A kutatók szerint ennek a halott csillagnak az emberi szem chartreuse-zöld színűnek látná. Tudomásunk szerint ez az első csillag a Tejútrendszerben, ami tényleg zöld.

Elgondolkodtató, nem? Millió csillagot katalogizáltunk már. Távoli galaxisokat és ködöket találtunk minden elképzelhető árnyalatban. De egy igazán zöld csillag? Ez valahogy eddig észrevétlenül lapult.

Dr. Mark Hollands, a kutatás vezetője mondott valamit, ami igazán megmaradt bennem: "Képzeld el, hogy egy bolygón állsz, és felnézel egy zöld csillagra. Olyan, mintha egy sci-fiből lépett volna elő." Őszintén? Igen, Dr. Hollands. Én is így érzem.

Akkor miért nem zöldek a legtöbb csillag?

Itt válik érdekessé a tudomány — és egy kicsit váratlanná.

A normális csillagoknál a szín tényleg a hőmérséklettől függ. Gondolj csak egy fémdarabra, amit melegítesz: először vörösen izzik, aztán narancssárgán, végül fehéren izzóan. A csillagoknál is ugyanez történik. A hidegek vörösek, a közepes hőmérsékletűek, mint a Nap, fehérnek tűnnek, a forrók pedig kéken égnek.

A hagyományos tudás szerint a fehér törpék is ugyanezt a mintát követték. Ezért hívják őket "fehér" törpének — az első felfedezett példányok annyira forrók voltak, hogy fehérnek vagy halványkéknek látszottak.

De a fehér törpék furcsák. És azt úgy értem, hogy "elképesztően sűrű" furcsák.

A tudomány a hátborzongató színek mögött

A fehér törpék talán halottak, de azért még érdekes dolgokat csinálnak. Ezek a csillag-holttestek hatalmas mennyiségű anyagot zsúfolnak egy meglepően kis helyre. A légkörük sűrűsége egyes fehér törpéknél eléri az 1 gramm köbköcentiméterenként — nagyjából a víz sűrűségét. Ez több milliószor sűrűbb, mint a Nap felszíne!

Ilyen szélsőséges körülmények között még a nyomokban jelenlévő elemek — szén, kalcium, nátrium — is másképp kezdenek viselkedni. Különös módon lépnek kölcsönhatásba a körülöttük lévő Hélium-plazmával, és sokkal szélesebb hullámhossz-tartományt képesek elnyelni, mint normálisan.

Az eredmény? A csillagokból kiáramló fény színei semmi esetre sem a hőmérséklettől függnek. A megszokott narancssárga-fehér-kék spektrum helyett váratlan árnyalatok jelennek meg.

Milyen színű a te fehér törpéd?

A kutatók azt találták, hogy a fehér törpék külön színkategóriákba esnek, attól függően, mi lebeg a légkörükben:

Rózsaszín és lila — Ha sok szén van a csillagban, ezek a meglepően élénk színek alakulhatnak ki.

Sárga — Ezek azok a fehér törpék, amelyek "megették" az aszteroidákat és üstökösöket. Ahogy pusztítják egykori bolygórendszerük maradványait, sziklás törmelék halmozódik fel bennük, ami megváltoztatja a megjelenésüket.

Ciánkék és halványkék — A hűvösebb fehér törpék, amelyek légköre hidrogént és Héliumot is tartalmaz, ezeket a színeket mutatják. A hidrogénmolekulák az óriási nyomás alatt ütköznek a Héliumatomokkal, és ez hozza létre a szokatlan hatást.

És akkor ott van az a chartreuse-zöld csillag. A WD J1330+6435 nagyjából 4000 Celsius-fokos, és az évek során sziklás törmeléket szívott magába egykori naprendszeréből. A légkörében lévő kalcium, lítium és nátrium hozza létre azt a jellegzetes zöld sugárzást.

Dr. Hollands szerint a nátrium konkrétan az narancssárga részt nyeli el a spektrumból, és az marad meg, ami azt a kísérteties zöld megjelenést adja.

De van még más is!

Mert persze van még valami. A kutatócsapat egy másik fehér törpét is azonosított, ami talán a valaha dokumentált legvörösebb csillag — egy másik fehér törpe, extrém színezettel a spektrum másik végén.

Nem tudom, neked hogy van, de imádok az ilyen meglepetéseket a csillagászatban. Szeretjük azt hinni, hogy egészen jól ismerjük az univerzumot, és akkor a tudósok felfedeznek valamit, hogy "valójában a halott csillagok lehetnek zöldek, csak eddig nem vettük észre."

Elgondolkodtat, mi minden lehet még odakint, amit eddig észrevétlenül bámulunk, és vár, hogy valaki pontosan a megfelelő szögből, a megfelelő műszerekkel nézze meg.

Felnézni valami újra

Van valami szinte költői abban, hogy az első zöld csillag, amit felfedeztünk, egy hullateste. A fehér törpe az, ami egy csillag, mondjuk a mi Napunk halála után marad — elfogyott a nukleáris fúziós üzemanyag, a külső rétegek elszálltak, és csak egy apró, hihetetlenül sűrű mag maradt.

És mégis, halálukban is ezek a csillagok képesek meglepő szépségre.

A kutatók spektrális elemzést használtak — lényegében szétbontották a csillagfényt hullámhossz-összetevőire, ahogy egy prizma a napfényt szivárvánnyá —, hogy megállapítsák, milyen színűnek látnánk ezeket a csillagokat. Ez emlékeztet arra, hogy a csillagászatban rengeteg mindent "látunk" valójában értelmezünk, adatokat fordítunk le valamivé, amit megérthetünk.

Szóval legközelebb, amikor csillagokat nézel, szánj egy pillanatot arra, hogy elgondolkodj, mi is van ott valójában. A csillagok, amelyek fehérnek tűnnek nekünk, valójában finom színeket rejthetnek, amiket eddig nem vettünk észre. És valahol odakint egy halott csillag csendesen zölden világít, úgy nézve, mint valami álomból.

Elég menő, nem?

Forrás: ScienceDaily