Az Amazonas legfélelmetesebb titka (egészen mostanáig)

Figyeljenek, bevallom: eddig úgy képzeltem az ősi Amazóniát, mint valami vad,控制了 dzsungelt, ahol az ember csak átutazó volt – néhány törzs itt-ott, semmi különös. Hát, mekkorát tévedtem.

Egy kutatócsoport most a Nature-ben tette közzé az eredményeit, és a fal adta a másikat. Bizonyítékot találtak egy hatalmas civilizációra, az úgynevezett Aquiry-ra, amely kb. 2000 évvel ezelőtt virágzott az Amazonas délnyugati részén. A csúcsidőszakban 1,25 és 3 millió közötti lakosa lehetett. Ez nem egy kis falu volt – ez egy teljes értékű civilizáció.

Mit találtak tulajdonképpen?

Itt kezdődik az igazi móka. A kutatók egy elképesztő technológiát használtak: lidart – ez gyakorlatilag átlát a dzsungel lombkoronáján. Mert lássuk be, nem igazán lehet úgy végigsétálni az Amazonason, hogy észreveszünk a földben rejtőző ókori építményeket.

A Aquiry területének mindössze 3%-át vizsgálva 20 000-nél is több földművet találtak. Húszezret. Ezek nem véletlenszerű dombok voltak. Sophisticated geometriai formákról beszélünk – körökről, négyszögekről, sőt nyolcszögekről és pentagrammákról. Néhány struktúra árkai akár 5 méter mélyek és 9-13 méter szélesek voltak.

A legnagyobb lelőhely? 50 hektár. Hogy érzékeltessük: ez nagyobb, mint 90 amerikai futballpálya. Nem rossz egy olyan népektől, akik állítólag fémeszközök és talicska nélkül építkeztek.

Hogy a fenébe nem vettük észre?

Most joggal kérdezhetik: hogy az ördögben hagytunk ki egy egész civilizációt? Az őszinte válasz az, hogy főleg rossz helyeken kerestünk – az erdőirtásos területeken könnyebben észre lehetett venni a földműveket. A sűrű esőerdő maga rejtette el ezeket a struktúrákat.

Ez az, ami a lidar technológiát annyira forradalmivá teszi. Olyan, mintha röntgenlátást adnánk a kutatóknak a dzsungelhez. A csapat 432 földművet dokumentált a vizsgált területen, és ezek közül 396-ot korábban soha nem jegyeztek fel.

Mit jelent ez mindenre?

Itt válik igazán érdekessé (és egy kicsit alázatosabbá a dolgokat illetően).

A korábbi becslések az előkoloniális amazonasi népességről durván tévedtek. Nem kicsit – hússzor nagyobb a különbség. Az új kutatás azt sugallja, hogy ez az egyetlen régió önmagában annyi földművet tartalmaz, amennyit korábban az egész Amazonas-medencére együtt becsültek.

A következmények hatalmasak:

• A tudásunk arról, hogyan formálták az emberek az Amazóniát, gyökeresen átalakul
• Az Amazonas "érintetlen vadon" elmélete? Az gyakorlatilag megdőlt
• A jelenlegi éghajlati modelleket újra kell számolni, mert az ősi népességek valószínűleg olyan módon befolyásolták az erdő szerkezetét, amit csak most kezdünk megérteni

Az Aquiry civilizáció i.e. 600 körül alakult ki, és i.sz. 100-300 között érte el csúcspontját. Faluakban éltek, hosszúházakat építettek, kukoricát, maniókát és brazildiót termesztettek, és láthatóan rengeteg energiát fordítottak a táj átformálására. Aztán i.sz. 850 és 950 között elhagyták ezeket a földműveket – körülbelül akkor, amikor más nagy előkoloniális civilizációk is összeomlottak szerte az amerikai kontinensen.

Az én véleményem

Őszintén? Ez a felfedezés azt az érzést kelti bennem, hogy évtizedekig csukott szemmel jártunk-keltünk. A narratíva egyszerű volt: sűrű esőerdő = kevés ember. Üres terület = nagy civilizáció. De az Amazonas nem volt üres – valami hihetetlent rejtett el a szemünk előtt.

Imádom, hogy a tudomány folyamatosan a lehető legjobb módon bizonyítja magát tévedve. Minden új eszköz – lidar, műholdfelvételek, jobb kormeghatározási technikák – azt mutatja, hogy az emberi történelem sokkal gazdagabb és összetettebb, mint valaha is gondoltuk.

És az is elgondolkodtat, mi minden rejtőzhet még ezek alatt a lombkoronák alatt. Ha a terület 3%-ából 20 000 struktúra került elő, mit találhatunk, ha mindenhol keresünk?

Az Amazonas ezer éve őrizte a titkait. A intelligens régészeknek és a fancy felszerelésüknek hála, végre kezdjük meghallani, amit mondani akar.

Forrás: https://www.popularmechanics.com/science/archaeology/a73360129/amazon-massive-ancient-population